Egy éjjel a padon...

Látom sokszor én is,
figyelem a Holdat
mindig kedvesen érint
érezni a csillagokat..

is....

Állni meghitt-sötétben
S vágyni fel a mindenbe
Mélyen áthat szépsége
Az éjjeli csendnek..

..nem állok ellen..

Szó szívben akad
Elnémul a világ
Nem látok falat,
Most minden csodás...

..lassan hajnalodik..

Ülök a parkban egy padon
Lelkemben csendes vágyak
Könnycsepp gördül hallgatagon
most távol vannak az árnyak..

..egyszer hazatalálok..

Száll a gondolat
suttog az éjjel
Lassú a mozdulat
Üzenek a széllel..

..Neked..

Itt vagyok valahol
A világ eltemet
feszült pillanat zakatol
S a kérdés: Mit tegyek?

...egyszer kivilágosodik...

(2006.02.01.)






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.