Hogy megbocsássák könnyeinket

                                        "Mit akartok adni,hogy
                                         elárúljam Őt nektek"
                                                            /Máté e.26:12:14/



Súg a száj, a toll serceg, ők
Megértik, mit fed el a tabu-kód
Gyáva hősök, bátor megalkuvók
Önmaguknak tükörben hencegők

Nevük, kézjegyük láthatatlanok
Elfolytott félelem bennük a múlt
Mert Júdást játszani mind megtanult:
"Légy üdvözölve! "- szólt,- s csókot adott

Csak ők tudják, ki,-kinek árthatott
Kivágnák nyelvüket, mint a cserjét
Sikátorok mézillatú csendjét
Mert Isten után lopva  jártak ott

Utóbb bűn lett, mi erény volt előbb
Megfeszített abroncsba zárt dongák
Viselték rabságuk nyűtt balsorsát
S rab maradt mind, bár börtönük ledőlt

Szólnak, s a szavuk megrenget minket
Nem lettek hősök, tűzre nem vetik
Mentséget is mi keresünk nekik
Hogy megbocsássák könnyeinket






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.