Balázs Imre József : A SZÉL MESÉI VALDEMAR DAA LÁNYAIRÓL

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2842 szerző 38698 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Németh Bálint
  Extrasystole
Új maradandokkok

Farkas György: cím nélkül (6)
Farkas György: cím nélkül (5)
Farkas György: cím nélkül (4)
Farkas György: cím nélkül (3)
Farkas György: cím nélkül (2)
Farkas György: cím nélkül (1)
Farkas György: A darázs
Farkas György: Források
Szilasi Katalin: Öreg pásztor kesergése
Szilasi Katalin: Hervadás cseresznyével
FRISS FÓRUMOK

Gyors & Gyilkos 9 órája
Farkas György 9 órája
Cservinka Dávid 11 órája
Filip Tamás 20 órája
Tóth János Janus 22 órája
Valyon László 1 napja
Szilasi Katalin 2 napja
Bátai Tibor 2 napja
Ózdi Annamária 3 napja
Kiss-Péterffy Márta 8 napja
Kiss-Teleki Rita 8 napja
Karaffa Gyula 9 napja
Egry Artúr 10 napja
Duma György 10 napja
DOKK_FAQ 11 napja
Csombor Blanka 14 napja
Tóth Gabriella 15 napja
Vadas Tibor 15 napja
Tamási József 16 napja
Zsigmond Eszter 19 napja
FRISS NAPLÓK

 Ötvös Németh Edit naplója 1 órája
A fény nem publikus 1 órája
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 2 órája
A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS 6 órája
Gyurcsi 6 órája
Jószándékú párbeszélgetés 8 órája
A vádlottak padján 9 órája
Hetedíziglen 21 órája
az univerzum szélén 22 órája
Bátai Tibor 1 napja
négysorosok 1 napja
Minimal Planet 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 1 napja
nélküled 2 napja
mix 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Balázs Imre József
A SZÉL MESÉI VALDEMAR DAA LÁNYAIRÓL

A tulipán-asszony egy külországi dalt énekel

Volt egy nyári asszony,
mezítláb ment az erdőn –
őzek csapása volt tán,
vagy alagút egy felhőn.

Volt egy őszi asszony,
gyümölcsei egy tálon,
gömbölyded, barna formák,
akár egy őszi álom.

Volt egy téli asszony,
berendezkedve szépen:
fehérlő, súlyos párnák
az ágyon és a széken.

Volt egy tavasz-asszony,
szellő pengette lantját,
de párnák, felhők, álmok
túl korán elragadták.




Valdemar Daa valódi lánya

Ma újra hív a pince,
tele a láda szénnel,
s ha tüzéből felfénylenél,
egy test lennénk ma éjjel.

Egy titkos fényű géplány
kohóból nézne énrám.
Fújtatóm szinte izzik:
kohóból nézz ma, nézz rám!

Üres a csűr, a kamra,
üres a pince, padlás,
jöjj, ne hagyj magamra,
te zsenge, égi hajtás!

Liliom, rózsa, jácint
nevek csak nálad nélkül.
Foganj meg ma, névtelen,
ülj homlokomra ékül!

A tested tiszta harmat,
a hangod enyhe sodrás.
Légy ma tajtékos patak,
s lehessek én a forrás!

Te égi fényű géplány,
a tűzből nézz ki énrám!
Fújtatóm szinte izzik,
a lángból nézz ma, nézz rám!





Valdemar Daa hajója

Egy nap hosszú vándorlás indult meg
a némán sötétlő hajó felé:
pézsmapockok, rénszarvasok jöttek előbb,
s beköltöztek a gerendák közé.
A hollók, varjak fészket raktak
a fedélzet védettebb zugaiban.
És jöttek sorra a madarak, a mindennemű
csúszómászók és négylábú barmok.
– Figyeld a hajót, Valdemar! –
süvített a szél a kéményeken, ablakokon
s a legapróbb réseken keresztül,
– Szállj hajóra, Valdemar! – így szólt az üzenet.
De süvíthetett, rázhatta az ablakokat a szél,
Borreby kastélya néma volt.
Úgy állt a parton, elhagyatva,
mint egy szárazon tátogó hal,
vagy tán egy fuldokló, már végleg víz alá merülten.






Anna és Ida útja
(Johanna Daa látomása)

Kézen fogja nővére a húgát,
nekivág az irdatlan világnak,

rózsa, jácint eggyéfűzött csokra:
úticéljuk tán a semmi bokra.

Szétbomlik egyszer csokruk szövedéke,
új ének ül finom nyelvük hegyére:

„Bozontos férfi kerget,
Nem kímél csípőt, keblet,
Mondj nékem ennél szebbet”
– így dalol Ida.

Anna hangja így szól:
„– Tündéri, gyönge sípszó,
Csiklandó vízisikló,
Keresd meg testemet!”

Egyiket megtalálják, elhasználják a testét,
a másik rejti inkább, ne érje kéz, se festék.

Fehér marad Anna, nem parázslik fel,
hangba burkolózik: hallgat, énekel.

Ha elkezd esni, azbeszten pihen,
megy pótanyákhoz lassan, dísztelen –

The eldest and the youngest, hand-in-hand
Went forth alone to a distant land.





Johanna Daa eltűnése

„én szólongatlak innen, angyalom!
el akarnak, lásd, venni tőlem,
de nem hagyom, én nem hagyom!”
(Szőcs Géza)

Johanna Daa a szélben
már szinte észrevétlen:
matrózruhája épp mint
egy érettségi képen.

Eltűnik ma délben
Johanna Daa a szélben,
teste könnyű permet
a víz fölött, az égen.

„A szél lesz vőlegényem,
nem érhet semmi szégyen” –
Dalok visszhangja már csak
Johanna Daa a szélben.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Kalligram 2005/9–10,


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-02-01 08:36 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2024-03-28 18:28   Napló: Ötvös Németh Edit naplója
2024-03-28 18:18   Napló: A fény nem publikus
2024-03-28 17:20   Napló: PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN
2024-03-28 13:41   Napló: Jószándékú párbeszélgetés
2024-03-28 13:41   Napló: Jószándékú párbeszélgetés
2024-03-28 13:20   Napló: A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS
2024-03-28 13:15   Napló: Gyurcsi
2024-03-28 10:54   Napló: A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS
2024-03-28 10:24   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2024-03-28 10:24   Napló: A vádlottak padján