Még szemek fénye gyúl

                                                         /Egy óvónő nyugdíjba vonulására/


Köréd lopakdtak,csak gyűltek az évek
Sohasem fogtad őket vallatóra
Hagytad, hogy lassan hallkuljon el az ének
Varázsod itt maradt az utódokra

Hány élet indult el, még révbe érhetett
Szívedet köztük hány felé osztottad
Fák ágain a búvó, parányi rügyeket
Vad viharok közt két karoddal óvtad

Még szavad szikrát lobbant, még rádköszönnek
Könnyet nem ejthetsz és semmi nem fájhat
Veled vannak véredbe marva örökre
Mint gyarapodó évgyűrűk a fában

Még szemek fénye gyúl, ha sír, ha rádnevet
Még kezed melegét őrzik a kezek
Még angyali sereg hold-tájról énekel
Várnak rád ,mert tudják, hogy megérkezel








Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.