MIKOR A CSEND BEÉRIK
Mikor a csend beérik:
kék ujjhegyen
lepketánc, fehér szárnyak,
fényszerelem.
Mikor a csend beérik -
piros a dal:
a piros dallá gyújtja
mit szív akar.
Mikor a csend beérik:
gyümölcs ragyog.
Édenkert-szellő ringat
égillatot.
Mikor a csend beérik -
már hallgatunk
egy hangra, halkan súgja,
hogy nem vagyunk,
s lelkünkben is beérik
másik való:
hogy nemléten túl lenni,
az volna jó.
Mikor a csend beérik -
új tűz velünk:
értünk kiált a múltunk,
volt-életünk.
Mikor a csend beérik -
könnyes a szem,
s fáj egy csillagos szépség:
a végtelen.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Publikálva: kéziratban,
