Szeretlek nézni
Szeretlek nézni ahogy öltözöl,
amint letepert ruháid bontod,
most eszméltünk a végtelenből,
tudom - van még ezernyi gondod.
Utánad nyúlok.. kívánlak még,
melleidtől nehéz búcsúznom,
varázsod nekem soha nem elég,
veled ébred, s nyugszik is napom.
Rab vagyok a te édes fogdádban,
fénylő aranyháló tömlöcöm fala,
bár szőtt cellám ajtaja nyitva van,
én nem szököm meg innen soha.
Rám hajolsz mosolyos csókoddal,
súgod hogy sietsz majd vissza,
átbúgom körmönfont bókommal:
„szeretlek, mint medrét a Tisza”.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Kötetben: Lelkek tükre (Debrecen, 2006)
Kiadó: ser-müller kiadó kft
