Titok
Még itt vagyok köztetek.
Míg itt vagyok: ne féljetek.
Lassan költözöm, dögök.
Már nem szólok, nem sietek.
Csendben csomagolok,
vissza többé nem jövök.
Még itt vagyok, betyárok,
de már messze, jégmezőkön járok!
Kattant a zár, kattant a bilincs.
Nem a ti hibátok, ha nem láttok,
amikor elüti a delem az átok.
(Miért kerestem azt, ami nincs?)
Rázkódva-robogó kisiklott vonat,
Napraforgót meddig tarolhat?!
S most hova bújtatok, gyáva senkik?
Nem jön felelet, nektek hiába szólnak.
Leporolom magam, hazamegyek.
Könyörgök majd, ha nem engedik.
Még itt vagyok köztetek.
Még létezem, de nem élek.
Szedem a holmim, hiénák.
Már nem sírok, már nem félek.
Soha nem tudjátok meg a titkot,
csak ha felzúgnak a szirénák…
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
