VÁNDORÉNEK




                                                                  “ Hívó harangok jajszava:
                                                                    Éhség az Isten asztalán,
                                                                    Nyírség : Szegénység temploma,
                                                                    Világ az Óperencián… “
Honnan vezet utad
Fáradt Idegen?
                                   Messziről jövök,
                                  hol szelekkel
                                  Fut a harangszó,
                                  hol csordával
                                  tér meg az este,
                                  és batyukban őrzik
                                  a tegnapot
Mért jöttél?

                                   Ott csak gondjainkat
                                   aggattuk egymásra,
                                   s az álmaink
                                   kéregetni jöttek!
Anyád?

                                   Imára terített szőnyeg
                                   - gesztenyefa - lomb -
                                   már csak emlékeimben él…
                                   Ott ül az ágyon:
                                   Kérdőjel az éjszakákon:
                                   Jaj, hová lett a nyár?
                          
Hét nyár
Hét szerelem
Hét érchangú ének
Vének virrasztanak
Élő halottakat
Hét tél
Hét kegyelem
Hét érchangú ének

Apád?

                                      A hatvanhét tavasz
                                      kikezdte már arcát.
                                      Kéregarcú apám.
                                      Kettős sirján a hűség virága :
                                      Lobogó Dália.
                                      Csillagszórók
                                      fényt sercegnek,
                                      arcát ráncbahúzzák,
                                      álmaimban tolja
                                      az évek taligáját.

Mért jöttél?
Itt minden idegen!
                                                                 De a szív, s az érzés
                                                                 nem lehet idegen!
                                                                 Tiltsd meg a virágnak,
                                                                 hogy sohase nyíljon!
                                                                 Tiltsd meg a folyónak,
                                                                 hogy mélyítse medrét,
                                                                 Szólj a madárra:
                                                                 felejtse röptét!
                                                                 Parancsolj a nappalra,
                                                                 Ne kövesse az éjt!
                                                                 Néma a száj, ha nem beszél,
                                                                  nem idegen a szív,
                                                                  ha szívhez ér!
Szerelmed?

                                                                 Sebeimen lüktető
                                                                 Hófehér Kötés,
                                                                 ki lett nekem
                                                                 Igéző Hű Társam:
                                                                 mindenik közül
                                                                 A Legszebb Nő!
Hét nyár
Hét szerelem
Hét érchangú ének
Vének virrasztanak
Élő halottakat
Hét tavasz
Hét szerelem
Hét érchangú ének

Gyermekeid?
                                                                 Véremből fakadtak,
                                                                 s nőnek hatalmasaknak,
                                                                 mint sebes patakból
                                                                 a Titkokkal teli Óceán.
                                                                 Fiaim Ragyogó Holdak!
                                                                 Lányaim Ezernyi Szivárvány!
                                                                 Holdezüst éveimnek
                                                                 Örömet szerzők.
Mért jöttél?
árnyékok
itt is vannak!
S az éjszakák
itt is
megkínoznak!
                                                                 Az árnyékok hossza
                                                                 mindig változó:
                                                                 Rekkenő nyárban,
                                                                 borzongó
                                                                 akáchavazásban,
                                                                 vagy ha ridegen
                                                                 zuhog a hó.

S a Tenger?
                                                                 Mintha mindig
                                                                 visszavárna:
                                                                 Kavicsokat gyűjt
                                                                 Nekünk a parton .
Testvéreid?

                                                                 Nővérem kedves arca
                                                                 bőrömbe ívódott.
                                                                 Hugom aranyhaja
                                                                 belebarnul
                                                                 a kései nyárba.

Mit hagytál mögötted?
                                                                 Egy csöppnyi pöttyöt
                                                                 Európa szívén:
                                                                 Hazámat,
                                                                 ÖTVENÖT ÉVEMET !

Mégis
mért jöttél?




                                                                  Gyermekeim jövendő
                                                                  ötvenöt évéért…
                                                                  Szívemig vetkőzve,
                                                                  csontig fehéredve.
Hét nyár
Hét szerelem
Hét érchangú ének
Vének virrasztanak
Élő halottakat
Hét ősz
Hét érchangú ének …

Barátaid?
                                                                   Mindig visszavárnak
                                                                   ifjúságom gyarmati
                                                                   Zsoltáros Honába:
                                                                   a  Vasbaálmodott
                                                                   Ikonok
                                                                   Szentélyébe.
                                                                   Fellobogózott kórókon
                                                                   lovagolva
                                                                   hittük:
                                                                   Mindig így lesz!

Mi maradt belőle?
                                                                   Nekem maradt
                                                                   szólni a kenyérről,
                                                                   földről, folyóról
                                                                   verset irni
                                                                   a hazatérő parasztról,
                                                                   VILÁGBASZÖKÉSEMRŐL!

                                                                   A kórólovak elszáradnak,
                                                                   de az álmaink,
                                                                   s emlékeink
                                                                   továbbélnek.

S az Otthoni táj?
                                                                    Az út mentén
                                                                    letérdelnek
                                                                    sorban a fák.
                                                                    Közöttük
                                                                    Gondok vonulnak
                                                                    feldíszítve.
                                                                    A rét oltárán
                                                                    Villanypózna - gyertyák
                                                                    gyúlnak:
                                                                    Ékszeréül
                                                                    e fénytelen Földnek.
                                                                    Otthon mindig
                                                                    szénaillattal
                                                                    tért meg az Este …

Hangokat
hallassz-e?
                                                                    Mindig ugyanazt.
                                                                    ritmusa visszacseng
                                                                    riadt álmaimba,
                                                                    átkúszva
                                                                    a Sziklás  Hegységen,
                                                                    s a Frézeren!
Hét nyár
Hét szerelem
Hét érchangú ének

Vének virrasztanak
Élő halottakat
Hét nyár
Hét szerelem
Hét érchangú ének …

Honnan is jöttél?

                                                                     Messziről jöttem,
                                                                     hol szelekkel
                                                                     fut a harangszó
                                                                     hol csordával
                                                                     tér meg az Este
                                                                     és batyukban
                                                                     őrzik a Tegnapot.
                                                                     Magammal hoztam
                                                                     egy évezredre elég
                                                                     szenvedést.
Hét nyár
Hét szerelem
Hét érchangú ének
Vének virrasztanak
Élő halottakat
Hét nyár
Hét szerelem
Hét érchangú ének
Hét nyár
Hét kegyelem
Hét kegyelem
Hét kegyelem
Hét érchangú ének …!






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: Kagylóba zárt világok (Vancouver, 2000)
Kiadó: EURÓPA 2000