Félek

Uram, félek a haláltól.
Tudom jól, hogy eljön értem.
Fáj megválni a világtól.
Félek, ahogy még sosem féltem.

***

Most nem segít a tudomány,
Üres szó a magyarázat:
Csak félelem ébred nyomán.
Érzem a bennem égő lázat.

***

Egy csillag sincs ma az égen.
A sápadt hold sem világít.
Magamban egyre azt kérdem:
Mi az erő, ami irányít?

***

A sötét szobában fekszem.
Csönd üli meg a kórházat.
Nézem beteg, fáradt testem:
Mi mozgathatja ezt a vázat?

***

Hová tűnnek el az álmok,
Ha megrohannak a férgek?
A síron hervadt virágok...
Az élet nem érhet így véget!

***

Lehet erősebb a salak,
Az anyag: föld, kő, tűz, víz, jég,
Mint bennünk izzó parazsad?
A lélek csak szó, semmi egyéb?

***

Ne fossz meg a túlvilágtól!
Hiszen egyszer úgyis végem;
Ha nem most, akkor majd máskor -
Nem hihetek hát üres égben.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.