A mohászhoz
Nézd, tudom, hogy vannak köztünk surlódások
S az is igaz, hogy én nem kényeztetlek úgy, mint mások
De értsd meg, nem szeretem, ha az asztalomra ülsz
Vagy ha a szekrénybe bújsz, és a tiltakozásomra fütyülsz.
Mindegy, most nem ezt akarom mondani
Hanem azt, hogy a balkont nem kéne lebontani
Ne kapard ki a mohát a járólapok közül
Jó helye van annak ott, vidáman zöldül.
Kétségtelen persze, hogy cudar lehet a munka
Moha-kipiszkáláshoz nem ért minden macska
Elismerem tehát mancsügyességed
De eztán egerészésben kamatoztasd eme tehetséged.
/szeretettel ajánlva Györgyusznak, akinek szülinapja volt/
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.