Bűzölgő mocsár

Bűzlő mocsárban nem hajt soha virág,
Kórók, gyomok, de nem vad orchideák.
Nem száll arra pille, nem lengeti szárnyát
Nem vágya neki, összetörni álmát.

Bűzlő mocsárban nem szaladgál nyuszi,
Nem szárnyal a madár, nem érdeke neki.
Csak féreg túr itt, naphosszat föl-le,
Rothadó húst vadászva a földbe.

Bűzlő mocsárban nem sétálgat kislány,
Nem lebeg felette, vöröses kék sárkány.
Csak holtak vánszorognak, céltalanul, némán,
Egykor emberek voltak, de sokat éltek mélán.

Bűzlő mocsárban nem süt soha napfény,
Nem sütteti hasát bogár, a kórók tövén.
Csak bús esőfelhő álldogál az égen,
De nem hullajtott esőt, már réges-régen.

Bűzlő mocsárba, ha teheted, ne tévedj,
Nem bátorság kérdése, ha életedet véded.
Itt nincs semmi, ami kedves lehet neked,
Indulj most útnak és találd meg a helyed.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-01-21 16:54:12
Utolsó módosítás ideje: 2013-01-21 16:54:12