Álom volt

Nem kell a fájdalom,
Megöl minden érzést,
ahogy az unalom is.
Lassú gyilkos mind.
Erotikus álmaim voltak,
csókolgattam a mellkasát,
karjaiban aludtam el.
Néha gondoltam rá,
a meztelen bőrére,
szája ívére, az Emberre.
Talán  nem is szerettem.
Lehet a szerelmet elfeledtem.
Nekem már semmi sem fáj,
mintha még most is érdekelne.
Vesztenivalóm sok nincs.
Már elfejtettem mi a félelem,
Vannak érzések amik nem hiányoznak.
Talán így hal meg egy ember.
Élőhalottá válik. Nem érez.
Jó lenne szeretni Őt.
Kétségek nélkül. Bátran.
Az ágyban  is jó vagyok,
bár álmomban beszélek néha.
Szeress és szeretkezz velem,
ezt mondanám neki.
Bár tudom lehetetlen.
Talán egy sóhaj ez.
Ments meg engem.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-06-15 14:39:14
Utolsó módosítás ideje: 2013-06-15 14:51:11