Szilasi KatalinSzilasi Katalin költőnek 15 feldolgozatlan és 1 privát üzenete van.
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
1196. 1195. 1194.
| 2026.01.31 22:28 | Szilasi Katalin -- re: meo | Kíváncsiság
|
Válasz erre
Előzmény | Köszönöm a meót. Hozzám a Kékszakállú hetedik ajtaja áll közelebb, de a mesék misztikus 7-es száma is benne van valamiképp. Lehet, jobban érvényesülnie, ha az angyal szó helyett a tündér szerepelne a boszorkány mellett. | 1193.
| 2026.01.31 19:38 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | Kíváncsiság
|
| Válasz erre | "Mire beléphetne,/ már nem érdekli őt"- ez a jelenség van annyira általános, rejtélyes, sok élethelyzetre átvihető, hogy költői munka így tömöríteni és ábrázolni, de önálló verset szentelni neki (ilyen címmel, ami arra vállalkozik, hogy betekintést enged a dolog tulajdonképpeni természetébe) talán már kétséges vállalkozás. Olyan univerzális formai fegyelem és kiérlelt koanszerű tónus passzolna hozzá, ami elérhetetlen a mi 21. századunkban- viszont éppen ez a kulturális közeg megengedi azt, hogy a záró két sort puszta hasonlatként beékeljük valamilyen tágabb perspektívájú szövegbe.
A felvezetésből az "Angyal, boszorkány, nők" viszont mindenképpen sokat ad hozzá a tételmondathoz, megörökíti ugyanis a fantázia ingadozását a szélsőségesen jó és rossz között (ami a magára maradt elme számára kézenfekvő) amíg a kettő szintéziseként eljut a köztes, reális elképzeléshez.
Egészen másképpen olvashatjuk viszont a verset, ha az első sor "hetedik ajtóját" a Kékszakállú herceg várának ominózus hetedik ajtójának vesszük. Ebben az esetben a gyerek eltévedt az apa (vagy a Kékszakállú hercegnek megfeleltethető más a gyermek életét uraló tekintélyszemély) szexuális töltetű titkai között, amelyekben a "nőt" legalább annyi mágikus tabu övezi (sőt több), mint az angyalt vagy a boszorkányt. A kíváncsiság elvesztése ebben az esetben pedig elfojtás, annak az ára, hogy a felnőtt maga mögött hagyhassa a gyermekkor traumatikusan szorongató emlékeit. E szerint az olvasat szerint a kíváncsiság köré keretezés izgalmas, újszerű megoldás ami határozottan leveti magáról a pszichologizálás bélyegét, miközben mélyen belemegy a megfelelő témákba. Mindenesetre érdekes írás, még visszatérek hozzá. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Szilasi Katalin | 1192.
| 2026.01.29 19:26 | szilasikati949@gmail.com -- re: meo | "Valahol Európában" - 2026
|
Válasz erre
Előzmény | Valahol Európában" - 2026
Kukába hajoltak mind a ketten.
Az ég egykedvűen havazott.
Félpár cipő, egérhulla meredten,
elemlámpafény futkosott.
Egy kiló félszáraz kenyéren
rövid időre megállt.
Az asszony vigyázva kihúzott
két disney-egeres bébiruhát.
Fakéreg-arca egy pillanatra felderült.
A férfi hangja ingerültté vált:
'Mánmegmontamhogynemlehet',
s a felpakolt bicikli kormányát
megragadva tolta a terhet tovább
az egyre sűrűbb hóesésben.
Kedves Borbála, köszönöm a meót. Alakítottam a versen. | 1191. 1190. 1189.
| 2026.01.29 09:29 | Kulin Borbála - szerki -- meo | "Valahol Európában" - 2026
|
| Válasz erre | Kedves Katalin, nagyon jó, erős vers! Icipici javítási javaslatok tőlem is: "egértetem meredten" - a sok e-hang itt kicsit kizökkent, esetleg "dögölött egér, meredten"? A "Mánmemmontamhogynemlehet" -et nem érzem parodisztikusnak , és kell is oda valami, ami azonnal kerékbe töri a nő boldogságát, felőlem akár maradhatna is. Az "egyre kutyább hóesésben" a kutyább szót cserélném, nekem kilóg stilisztikailag. Valami helyette, ami jobban simul - ide nem kell semmi erős, karakteres jelző, a vers csúcsa megvan, már csak szépen le kell tenni az utolsó sort. Gratulálok hozzá, nagyon örülök ennek a versnek. Kis változtatások után maradandónak fogom szavazni. | | A fenti posztra érkezett válaszok: szilasikati949@gmail.com | 1188. 1187.
| 2026.01.26 12:07 | Siska Péter - szerki -- meo | "Valahol Európában" - 2026
|
| Válasz erre | A vers komoly ambícióval lép be a szociopoétika terébe, és bizony több ponton valódi erővel is bír. Az indítás hatásos, filmszerű, az "egykedvűen" határozószó sem lírai dísz, a morális ítélet nélküli közönyt közvetíti, szerintem jó választás. A "Félpár cipő, egértetem meredten, /
elemlámpafény futkosott" sorpár tárgyi realizmusa is jól működik. A cím viszont szlogenszerű keretként hat, a versszöveg ettől finomabb szövésű, a "Mánmemmontamhogynemlehet" pedig parodisztikus, a férfi alakja ettől nem mélyebb lesz, hanem inkább laposabb (a "vézna" jelzőt is elhagynám). Számomra még közelebb áll ez a szöveg egy dokumentarista jellegű lírai jelenethez, mint egy poétikailag zárt műhöz, de egy kis további sűrítés lehetővé tenné, hogy a jelentés a képi rendszerből a "kijelölés" helyett (egy divatos szóval élve) emergens módon jöjjön létre. | | A fenti posztra érkezett válaszok: szilasikati949@gmail.com | 1186. 1185. 1184. 1183.
| 2026.01.22 15:17 | Gerencsér Anna - szerki -- meo | Gondolatban
|
| Válasz erre | Kedves Szilasi Katalin!
Bevallom, az elején kissé nehézkesnek éreztem a szöveget, de aztán nagyon szépen összeállt Bonifác személyisége és gondolatvilága, a csattanó pedig kimondottan szórakoztatóra sikerült. Ahogy a kolléga is írta, egy-két modorsoabb mondatot még lehetne csiszolni, de ettől az apróságtól eltekintve remek novella lett!
Üdvözlettel:
Gerencsér Anna | 1182.
| 2026.01.21 18:14 | Siska Péter - szerki -- meo | Öt haiku
|
| Válasz erre | Helyenként valóban kiszámítható és biztonságos, de talán nem is meglepni, hanem inkább mérleget vonni, rendszerezni akar ez a rövid, zárt kis egzisztenciális ciklus. Az íve tiszta, a negyedik szakaszban az elfogadás gesztusának a radikalizálása, a tragikusság helyébe lépő udvariasság pedig kifejezetten hatásos. Marad nálam is. | 1181.
| 2026.01.21 17:46 | Miklóssi Szabó István - szerki -- meo | Gondolatban
|
| Válasz erre | Tisztelt szerző,
olykori modorossága ellenére ez bizony jó anyag. Marasztalom is.
Javasolom, a jövőben kerülje a klisék használatát, próbálja személyesebben megfogalmazni mondatait. Mert például ennek az írásnak a gondolatisága kifogástalan.
Gratula! | 1180. 1179. 1178.
| 2026.01.19 21:41 | Bártfai Attila Márk - szerki -- meo | "Valahol Európában" - 2026
|
| Válasz erre | Kedves Katalin!
Engem megindított a vers. Sven Delblanc Heréltek című kisregényének elejére emlékeztetett, amikor a lovag megpillant a szemétben egy csecsemő holttestet. Marasztalom. Saját jogán, nem az asszociáció miatt. Talán annyiban hozzáad a marasztalásomhoz az asszociáció, hogyha egy vers egy értékes szöveg emlékét előcsalja az olvasóból, akkor valami nagyon fontosat művel, igen jól.
Üdv.
Márk | | A fenti posztra érkezett válaszok: Szilasi Katalin | 1177. 1176. 1175.
| 2026.01.12 12:37 | Szilasi Katalin -- re: meo | Keresztfa-sors (jav.)
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Borbála, köszönöm a meót. A két haikut szeretném megtartani. A csoda elmaradása a keresztfára (is) vonatkozna, ezért tettem a test elvitele elé. A leveledzeni helyett gördülékenyebb valóban a levelet hozni, esetleg a kihajtani. | 1174.
| 2026.01.12 11:36 | Kulin Borbála - szerki -- meo | Keresztfa-sors (jav.)
|
| Válasz erre | Kedves Katalin,
sokat javult a vers. Ha megtartaná a könnyezés-rügyezés hasonlatot, kicsit csiszolni kellene rajta. Úgy feszítette a sírhatnék, mint élő korában a rügyek, fakadáskor - vagy valami ilyesmi, kicsit lazább szövésű hasonlat. A szomjúságot érzett rész nekem rendben van, ahogy a korábbi verziónál is írtam, tetszik, hogy ez nem biztos, hogy a saját szomjúsága, sőt, azt suggalja, hogy a keresztre feszített szomjúságát érzi. A leveledzeni szó továbbra is zavaró, az egyszerű leveleket hozni teljesen megfelelő helyette. "Hogy takarja": "hogy eltakarja a világ elől" ? A ha nem asóhajtás előtt, hanem a sóhajtáskor torzul el az arc? A "csoda elmaradt"-ot én is a azután tenném, hogy a testet elvitték. Az utolsó három sort elengedném, erősebb zárlat az, hogy a csoda elmaradt. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Szilasi Katalin | 1173.
| 2026.01.12 11:35 | Kulin Borbála - szerki -- meo | Keresztfa-sors (jav.)
|
| Válasz erre | Kedves Katalin,
sokat javult a vers. Ha megtartaná a könnyezés-rügyezés hasonlatot, kicsit csiszolni kellene rajta. Úgy feszítette a sírhatnék, mint élő korában a rügyek, fakadáskor - vagy valami ilyesmi, kicsit lazább szövésű hasonlat. A szomjúságot érzett rész nekem rendben van, ahogy a korábbi verziónál is írtam, tetszik, hogy ez nem biztos, hogy a saját szomjúsága, sőt, azt suggalja, hogy a keresztre feszített szomjúságát érzi. A leveledzeni szó továbbra is zavaró, az egyszerű leveleket hozni teljesen megfelelő helyette. "Hogy takarja": "hogy eltakarja a világ elől" ? A ha nem asóhajtás előtt, hanem a sóhajtáskor torzul el az arc? A "csoda elmaradt"-ot én is a azután tenném, hogy a testet elvitték. Az utolsó három sort elengedném, erősebb zárlat az, hogy a csoda elmaradt. | 1172. 0 25 50 75 100 125 150 175 200 225 250 275 300 325 350 375 400 425 450 475 500 525 550 575 600 625 650 675 700 725 750 775 800 825 850 875 900 925 950 975 1000 1025 1050 1075 1100 1125 1150 1175 |
|
