DOKK

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2842 szerző 38698 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Németh Bálint
  Extrasystole
Új maradandokkok

Farkas György: cím nélkül (6)
Farkas György: cím nélkül (5)
Farkas György: cím nélkül (4)
Farkas György: cím nélkül (3)
Farkas György: cím nélkül (2)
Farkas György: cím nélkül (1)
Farkas György: A darázs
Farkas György: Források
Szilasi Katalin: Öreg pásztor kesergése
Szilasi Katalin: Hervadás cseresznyével
FRISS FÓRUMOK

Gyors & Gyilkos 4 órája
Farkas György 5 órája
Cservinka Dávid 7 órája
Filip Tamás 16 órája
Tóth János Janus 17 órája
Valyon László 1 napja
Szilasi Katalin 2 napja
Bátai Tibor 2 napja
Ózdi Annamária 2 napja
Kiss-Péterffy Márta 7 napja
Kiss-Teleki Rita 8 napja
Karaffa Gyula 9 napja
Egry Artúr 10 napja
Duma György 10 napja
DOKK_FAQ 11 napja
Csombor Blanka 14 napja
Tóth Gabriella 15 napja
Vadas Tibor 15 napja
Tamási József 16 napja
Zsigmond Eszter 19 napja
FRISS NAPLÓK

 A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS 1 órája
Gyurcsi 1 órája
Jószándékú párbeszélgetés 4 órája
A vádlottak padján 4 órája
A fény nem publikus 5 órája
Hetedíziglen 17 órája
az univerzum szélén 17 órája
Bátai Tibor 20 órája
négysorosok 1 napja
Minimal Planet 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 1 napja
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 2 napja
nélküled 2 napja
mix 3 napja
szilvakék 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS
Legutóbbi olvasó: 2024-03-28 15:02 Összes olvasás: 17673

Korábbi hozzászólások:  
152. [tulajdonos]: SÖTÉTSÉG DÉLBEN II.2024-03-28 13:20
Görcsi közben reagált a Görcsi naplóban.

Akkor ezek szerint megértetted, Görcsi?

"Tanult ember sosem SZERINTEM érvel, hanem mindig a tanultak szerint."

(Csak holnapra nehogy elfelejtsd! Mert ennyiszer nem hányhatom falra a borsót!)

151. [tulajdonos]: SÖTÉTSÉG DÉLBEN2024-03-28 10:54
Megszólalt Görcsi is a Görcsi naplóban.

Ha valakinek árnyékolás-technikai igénye lenne, őt ajánlom sötétítésre.

Ezt volt képes leírni:

"És amit nem mulasztanék el semmiképpen, tessék minden bekezdés, vagy akár minden mondat elé odaképzelni, hogy „szerintem”!

Nem érti, hogy tanult ember sosem SZERINTEM érvel, hanem mindig a tanultak szerint.
Az ellenérvelő tanult ember szintén, az csak a különbség, hogy az egy másik iskola.
Már amenyiben érveket szegeznek szembe érvekkel.
S nem például - mint itt is érveket (írásos dokumentáció alátámasztásával, részemről, lásd a lentebbi a Filip kontra Pálóczi tényismertetést), tehát érveket, vélekedéssel szemben. Csakk az utóbbi lehet "szerintem".
Az érvelés nem, mert az a "szerintemen kívüli" összefüggések dokumentálása.

A jogi vitákban, de a tudományban is (az irdalomtudományban szintén) bizonyítani kell és azt SZERINTEMEKKEL nem lehet.

Mivel itt a főszerkesztő-helyettes irodalomtudományi tevékenysége fonódik össze a dokkon verseket író szerzők munkájával, ezért nagyon is helye van a "szerintemen" kívüli összefüggésrendszerre történő rávilágításnak.

Szepes Erika ugyanis nem SZERINTEM emelte be például egyik dokkerünket, Payer Imrét a kortárs irodalomtörténetbe, hanem a könyvalakban megjelent egyik tanulmánya a kortárs költészetről. Ez egy külön könyv a köteteiről. Hogy idézhessek belőle, ki kéne kérnem az országos Széchenyi Könyvtárból, de létezik ilyen. (Az itt idézett Szepes jegyzeten kívül.)

Tehát nem SZERINTEM, Görcsi!
Hanem a publikáltak szerint.

150. [tulajdonos]: SZÜZSÉ (a többi "jogi anyag")2024-03-27 11:19
BREAKING! FIGYELEM!

Az alábbi naplójegyzetnek ez a rövid kivonata. A lényeg benne.
A többit csak az olvassa el, akinek "elmentek otthonról".

"Az alább megint idézett Szepes Dokk-jegyzet már akkor került a Dokk-ra, miután Szepes Erikát a Dokk tulajdonosi köre egyhangú szavazással főszerkesztő helyettesnek választotta.
A szavazás még február 5-én történt.
Busznyák Imre az impresszumba annak a hétnek a végén helyezte be a kiegészült névsort, ez február 10-én (szombaton) vagy 11-én (vasárnap) történt. S 11-én, tehát már főszerkesztő helyettesként tette föl Szepes ezt a nagyon fontos jegyzetet, mert ezzel előre vetítette, hogy aki jól ír, azt ő segít beemelni szépirodalmunk ógörögökkel megkezdődött történetébe, előbb itteni jegyzet, majd kinyomtatott szakkönyv formájában."

149. [tulajdonos]: IRÁNY "STRASSBOURG" TAMÁS?2024-03-27 11:12
Filip Tamás tényleg megőrjíti a Dokk közönséget! Egyszerűen nem veszi figyelembe a szöveggel történő bizonyítást.
Tamáskodik még mindig!
Ezt egy szakmai vita során nem tehetné meg: így jogászkodni egyszerűen nem lehet.
Akkor még egyszer!
Ezredszer! (Elmehetünk akár "Strassburgba", ha még ezt is "megfellebezzi")!

Ezt állítja Minimal planet naplójában:

"Arra utaltam többször, hogy Szepes Erika főszerkesztő-helyettesi minőségében egyelőre nem tett semmit a Dokkért. Ha valaki úgy véli, hogy ez nem igaz, kérem, legyen szíves behivatkozni az ebbe a státuszba kerülése óta a Dokkon kifejtett tevékenysége elemeit."

Vagyis figyelmen kívül hagyja az írásos bizonyítékokat.
Ez őrjítő lehet (a Dokk olvasóknak). Mert ez maga után vonja, hogy MEGINT!!! fel kelljen ide kopiroznom az írásoso bizonyítékot, hogy Szepes főszerkesztőválasztása óta igenis tett valamit - ÉS NAGYON FONTOSAT !!! - a Dokkért. (De hát ez az őrjítő, hogy te megint idepakolod azt, amit Filip nem hajlandó figyelembe venni és "foglalod a helyet" - mondhatná valaki.
Sajna-bajna ez maga az írásos bizonyíték.
(Ezzel nyernénk Strassbourgban is az Európai Bíróságnál, ha ez most egy igazi jogvita lenne. Szép asszonyt kemény szerszámmal és jogászt perrel (illetve tényfeltáró újságírót) megijeszteni nem lehet. Egészítem ki a régi jogász mondást.

A tények Filip állításával szemben.

Az alább megint idézett Szepes Dokk-jegyzet már akkor került a Dokk-ra, miután Szepes Erikát a Dokk tulajdonosi köre egyhangú szavazással főszerkesztő helyettesnek választotta.
A szavazás még február 5-én történt.
Busznyák Imre az impresszumba annak a hétnek a végén helyezte be a kiegészült névsort, ez február 10-én (szombaton) vagy 11-én (vasárnap) történt. S 11-én, tehát már főszerkesztőként tette föl Szepes ezt a nagyon fontos jegyzetet, mert ezzel előre vetítette, hogy aki jól ír, azt ő segít beemelni szépirodalmunk ógörögökkel megkezdődött történetébe, előbb itteni jegyzet, majd kinyomtatott szakkönyv formájában.
Jelezte is korábban, hogy az itteni irodalmi munkát későbbi korszak elemzések forrásanyagának tekinti. Mert szívesen vizsgálja, hogy egyes költészeti formák hogy jelennek meg korunkban.
Ezt ő - áttételesen - a Dokk-ért is teszi.
Minden korábbinál fontosabb főszerkesztő helyettesi munkát felvállalva ezzel.
(A "magas irodalom felől" ránk irányított inspiráló figyelemmel a Dokk-ot eddig egy főszerkesztő helyettes sem kényeztette el.)

"EZ A BIZONYÍTÓ IRAT, HOGY SZEPES, MÁR MINT DOKK FŐSZERKI HELYETTES (!) KORÁNTSEM "DOKK-TÉTLEN"!
----
Alkaioszról, az első ógörög politikai költőről írja: Harmadszor a versről című jegyzetében.

"Teljes értékű életet élő költő volt: támadt, védekezett, hadakozott – ami kellett –, de
élni is szeretett. Sok bordala közül itt most egyet idézek, amelyet a tárgyalt mértékben,
alkaiosziban írt:

Nem kell a bajnak önmagad adnod át,
mert el mit érsz, ha mindig a baj gyötör,
barátom? Ámde drága gyógyszer
bort a pohárba töltve inni.

(Trencsényi-Waldapfel Imre fordítása)

A mai magyar költő is megtalálta azt a modern járművet, ami jelképezheti úgy az
életünket, mint Alkaioszét a hajó. Payer Imre egy alacsonyabb létszint felé vivő
járművet lát meg a HÉV-ben és a metróban, amelyek Alvilágba kígyózása az élhető
életet szállítja le a föld alá:

Fülledt kabátok dohszaga leng körül.
Rázkódik egyre, kattog a HÉV velünk.
Elmázolódott már a festék
a csinos, ám leeresztett arcon.

Két háborút ért egyszerü pápaszem,
egy gimnazista szárbigyulája és
kikényszerült , sok gondja, kínja
negyvenes, ötvenes életeknek

rázkódik együtt itt a személytelen
zúgásban. Álmos, vak, rohanó vasút.
Csak fut, csak éled egyre jobban,
és belehull a nehéz esőbe.

(A nehéz eső)

Novák Valentin mai állapotaink előzményét, sőt az előzmények maradványait találja
meg Aquincum romjain, ahol együtt fut a „római út” és a mai, „szétmálló betonút”:

Harsány, kék neolux. ( Vízvezetékre fújt.)
Szétmálló betonút – metropolisz üt’ér.
Aquincum falain hangya-limes – habarcs.
Itt többé angyali nő se kell!

Múlt Mával dulakod’. (Vén gladiátorok.)
Gaz vert amphiteátr! Árnyfenevad hörög.
Fullasztják autók gázai … Ő vezet,
Mégis földre legyűri HÉV!

Kőtár. Áll az idő. Óbuda romjain
átsüt római út. Vasbeton orgona.
Tárló: rozsdazabált fémcsövek és sinek –
dérként üt ki a talmi lét.


(Római [út]törők)
(Idézet vége.)
-----------------------------------------------------------------------------------------

A leváltott főszerkesztő helyettes, Ilies enáta viszont tényleg semmi hasonlót, úgyszólván semmit (!) sem tett a Dokk-ért mint főszerkesztő helyettes.

Úgy meózott, mintha "csak" meózó szerkesztő lenne.
Ezért ő továbbra is mint meózó szerkesztő működik, remélem közmegelégedésre. Lehet vele "randizni" Tamás, a következő Dokk felolvasáson április 19-ei közös "nagyfelolvasáson". De csak akkor, ha mindketten eljöttök ahogy remélem.
Mert remélem! Renáta ott a helyed, Tamás pedig hagyja ott alkotói celláját, tekintse "szalonnak" a könyvtári termet. (Hátha lesz pogi.)

Viszont főszerkesztő helyettesként Ilies Renáta- tényleg - semmit nem tett a Dokk-ért.

Egy évvel ezelőtt pont ezzel az indokkal kezdeményeztem az ő főszerkesztő helyettesi posztról történő leváltását, amit a mindössze egy jó hónapja főszerkesztő helyettesként működő Szepessel szemben Filip most tévesen (!) hoz fel.
Nem FIGYEL írtam akkor - pedig egy főszerkesztőnek, főszerkesztő helyettesenek ez a dolga itt.
Ez is. (Idézem akkori levelemből.)
"Iliesnek 2020-ban prózaversei jelentek meg a Vár ucca 68 nyomtatott irodalmi folyóiratban. S egyik dokkerünknek ugyanabban a lapszámban jelent meg egy jónak mondható kritikája az első kötetéről.
És Ilies a Dokk faq-ban ezt NEM HIRDETTE KI!
Márpedig minden jó kritika minden dokker kötetéről magának a Dokk-nak (!) a jó hírnevét öregbíti. Aki ilyen mulasztást követ el, az alkalmatlan Dokk-vezetőnek! Ha "sima" szerző lenne, azt mondanám, ilyesmi megesik. Főszerkesztő helyettesnél azonban ez már felróható! És most teljesen mindegy, hogy ez - véletlenül - az én kötetem kritikája volt, mert ha Karaffáé vagy Bátaié lett volna, ugyanezt írnám, ez gondolom világos!"
Idézet vége.
Akkor állításomat ezzel a fotóval bizonyítom.
Neki a 27. oldalon jelentek meg az írásai. A kötete,ről szóló kritika pedig Hörcher Eszter tollából a 47. oldalon (de a kötet címe és a kötet szerzőjének a neve is jól olvasható)." Idézet vége.
Köszönöm a figyelmet.

20240327-022415

148. [tulajdonos]: KORR2024-03-27 05:25
Szepes főszerkesztő helyettes. Főszerkesztőnek is írtam alább, nem az. Hanem helyettes. Köves Íistván a Dokk főszerkesztője. Elnézést.

147. [tulajdonos]: BIZONYÍTÓ "IRAT"2024-03-27 05:13
Filip Tamás ténynek állítja be a véleményét és véleménynek az általam "iratokkal" bizonyított tényeket.
Ez így nem maradhat.
Akkor sem, ha a Jószándékú beszélgetés című napló - érthető módon - besokallt a kiigazításaimtól.
Pedig nem ÉN (!) mondon ugyanazt, könyörgöm, hanem Filip akarja UGYANÚGY nem érteni, mintha részemről közben nem történt volna meg az "iratokkal" történő bizonyítás!

Ezért nég egyszer közzé kell tennem hamis tényállítását és a bizonyító erejű irataimat.

Aki már olvasta őket, azok ne olvassák!

Filip viszont végre - TÉNYELG - olvassa el őket és méltóztasson felfogni azok tartalmát.
Mert ennyiszer nem hányhatom falra a borsót!

Filip hamis tényállítása a teljes szövegkörnyezettel együtt.

"Ami pedig Szepes Erikát illeti, korábbi működése iránti tiszteletem kifejezése mellett kénytelen vagyok azt mondani, hogy főszerkesztő-helyettesként az égadta világon még semmit nem tett a Dokkon. Ez is tény, ráadásul cáfolhatatlan. Nem zavar engem, hogy nem csinál semmit, de nem értem, miért kell pajzsra emelni? Ez egy annyira értékes semmit nem csinálás, hogy méltó az odaadó, sőt ódaadó figyelmünkre? Ha így van, akkor újragondolom az egészet."

Ebből emelem ki, hogy : "Nem zavar engem, hogy nem csinál semmit, de nem értem, miért kell pajzsra emelni? Ez egy annyira értékes semmit nem csinálás, hogy méltó az odaadó, sőt ódaadó figyelmünkre?"

Ezzel szemben Szepes Erika pár hetes itléte óta olyat tett a Dokk-on, amit előtte egyik előző Dokk főszerkesztő helyettes sem.

BEMUTATTA, HOGY MI, GYAKORLÓ DOKKEREK HOGYAN EMELŐDHETÜNK BE EGY EGYETEMI TANULMÁNY SEGÍTSÉGÉVEL A NAGY SZÉPIRODALMI ÓRIÁSFOLYAMBA. A GÖRÖGSÉGTŐL NAPJAINKIG ÉRTVE.

Erre, vagyis műveink irodalomtörténetbe emelésére eddig itt nem volt, nem lehetett példa.

Jónás sem tett - tehetett - ilyet.

Szepes Erika egyetemi professzor ellenben megtette.

/ hatás szünet /

Tudom, hogy ez új szempont. Szokatlan lehetőség a nagy irodalomba, magába az irodalomtörténetbe való bekerülés. Sokakban fel sem merül ennek a lehetősége. Jónéhányan költőnek lenni sem vágynak itt. (Hobbisták akarnak maradni - ettől még írhat valaki maradandót, és az ellenkezője sem biztosítja a sikert, de...! DE...!!! Nem folytatom.)
Mostantól lett azonban egy új lehetőség a Dokk-on Szepes ÍErika színrelépésével a nagyon komolyan - a legkomolyabban - gondolkodók számára.

(Hagsúlyozom, ez - vagyis a komolyan gondokodás - önmagában kevés. Deák Sárosi László dokker társunk azonban idén eleve megnyitotta a Dokk számára az utat, újonnan megírt "nagy verstanával", az irodalomelmélet felé.

Ezt a művet tanulmányozni kell - és érdemes. Akkor is, ha legnagyobb sajnálatomra a szabadvers szinte teljesen hiányzik nála, amit majd szóvá is kell tennem, ha eljutok odáig, hogy írhassak munkájáról.

Ezzel párhuzamosan történik a Dokk-kal, hogy pont az ELTE volt egyetemi tanára lett a főszerkesztő helyettes, aki annak idején verstanból vizsgáztatott minket, Az addigi 300 oldalas Szepes-Szerdahelyi "nagyverstan" társszerzője. De aki már akkor is arra kötelezett minket, hogy ne az ő könyvéből készuüljünk fel szabadbersből, mert abban csak 3 oldal foglalkozik ezzel. De ő megkövetelte, hogy Kecskés András 120 oldlalas könyvéből készüljünk (A vers hangzásvilága). Mert abban a szerző 20 oldalon foglalkozik a szabadverssel. Azzal zárva fejezetét: a szabadvers téma egyelőre felfedezetlen és további tanulmányozást igényel. (Ezért lepett meg, hogy Deák Sárosi "kihagyta".)

Ezt is már sokszor leírtam.

Ne tegyen úgy senki, Filip tamás sem, mintha még nem olvasta volna.
Ne engedje el a füle mnellett, mintha nem mondanám, mert ezzel őrületbe kergeti a Dokk olvasóit, akiknek emiatt újból és újból el kell ismételnem.

Hamradszor idézem Szepes Dokk-jegyzetét is, két dokker társunk, Payer Imre és Novák Valentin versének elemzésével. Holmi "meózgatás" helyett...

Az alig néhány hete nálunk "szürke eminenciáskodó" Szepes máris MENNYIT TETT A DOKK-ON!!! Illetve máris olyat tett, amire eddig egy dokk főszerkesztő helyettes sem volt képes.
Behelyezett "MINKET, DOKKEREKET" az irodalomtörténetbe.

Idézem megint a "süketnek tettetés" miatt:
MERT EZ A BIZONYÍTÓ IRAT, HOGY SZEPES KORÁNTSEM "DOKK-TÉTLEN"!
----
Alkaioszról, az első ógörög politikai költőről írja: Harmadszor a versről című jegyzetében.

"Teljes értékű életet élő költő volt: támadt, védekezett, hadakozott – ami kellett –, de
élni is szeretett. Sok bordala közül itt most egyet idézek, amelyet a tárgyalt mértékben,
alkaiosziban írt:

Nem kell a bajnak önmagad adnod át,
mert el mit érsz, ha mindig a baj gyötör,
barátom? Ámde drága gyógyszer
bort a pohárba töltve inni.

(Trencsényi-Waldapfel Imre fordítása)

A mai magyar költő is megtalálta azt a modern járművet, ami jelképezheti úgy az
életünket, mint Alkaioszét a hajó. Payer Imre egy alacsonyabb létszint felé vivő
járművet lát meg a HÉV-ben és a metróban, amelyek Alvilágba kígyózása az élhető
életet szállítja le a föld alá:

Fülledt kabátok dohszaga leng körül.
Rázkódik egyre, kattog a HÉV velünk.
Elmázolódott már a festék
a csinos, ám leeresztett arcon.

Két háborút ért egyszerü pápaszem,
egy gimnazista szárbigyulája és
kikényszerült , sok gondja, kínja
negyvenes, ötvenes életeknek

rázkódik együtt itt a személytelen
zúgásban. Álmos, vak, rohanó vasút.
Csak fut, csak éled egyre jobban,
és belehull a nehéz esőbe.

(A nehéz eső)

Novák Valentin mai állapotaink előzményét, sőt az előzmények maradványait találja
meg Aquincum romjain, ahol együtt fut a „római út” és a mai, „szétmálló betonút”:

Harsány, kék neolux. ( Vízvezetékre fújt.)
Szétmálló betonút – metropolisz üt’ér.
Aquincum falain hangya-limes – habarcs.
Itt többé angyali nő se kell!

Múlt Mával dulakod’. (Vén gladiátorok.)
Gaz vert amphiteátr! Árnyfenevad hörög.
Fullasztják autók gázai … Ő vezet,
Mégis földre legyűri HÉV!

Kőtár. Áll az idő. Óbuda romjain
átsüt római út. Vasbeton orgona.
Tárló: rozsdazabált fémcsövek és sinek –
dérként üt ki a talmi lét.


(Római [út]törők)
(Idézet vége.)
---------------------

Erre eddig egy dokk főszerkesztő helyettes sem volt képes.

De arra sem, hogy olyan magas színvonalon mutassa be harmadik dokker társunk új kötetét, ahogyan nem sokkal Dokk főszerkesztővé válása előtt ezt Marczinka Csaba kötetével tette.
Reméljük, ezt a munkásáágát Dokk főszerkesztőként is folytatja. Azt szeretném, ha az én következő kötetemet is ő mutatná be. Illetve ha valamennyi dokker kötetét ő mutatná be amíg ő nálunk a főszerkesztő helyettes.

marc-mont

Ettől még minden szerző saját kötetbemutatót is tarthat, a saját "csókosával"!

Miért ne?
Viszont ha Szepes mutatja be a kötetét, lehet, hogy jobban jár. Legalábbis szakmai értelemben. (Nem a magánéletet tekintve. Hiszen új könyvet bemutatni tényleg szexi. És van aki aki a Dokk-on erre vágyik.)





146. [tulajdonos]: SÖTÉTSÉG DÉLBEN2023-10-25 20:06
KARAFFA GYULA MEGSEMMISÍTETTE SAJÁT MAGÁT ÉS BEVONULT A FOGALMATLANSÁGI PANTEONBA.

Nem kár érte.

Csak mindezt a DOKK IRODALMI KIKÖTŐBEN tette. S ezzel lejáratta lapunkat.

Nézzük mire tellett "böcsületes" (ál)paraszti eszéből. Idézem egyik naplójegyzetét:

"Ezek a dzsentrik ugyanazok, akik érdemi munkát még keveset végeztek, a szaros melót mindig másokkal végeztették, mert nem bírták a strapát. És még ők azok, akik egy becsületes, tisztességes hivatást folytató közalkalmazottat, aki esküt tett a magyar haza védelmére (én 93-tól szolgáltam, tehát semmi közöm a kommunistákhoz), azokat állítják be rossz és elítélendő embernek.
Mindezt két doktor, meg egy egyetemet végzett Hármak. Szégyen!" (Idézet vége.)

Tegyük hozzá, "majdnem" három doktor.

Én ugyanis 2013-ben visszairatkoztam a Pannon Élettudományi Egyetemre, mert az ott szerzett állattenyésztő diplomám (és az ELTE magyartanári oklevél mellé – a történelem szakot is félig megcsináltam) meg szerettem volna szerezni a vidékfejlesztési mesterszak diplomáját.

Majd a szakdolgozatomat kibővítve, a török középfokú nyelvvizsga után le szerettem volna ott doktorálni.
Csak ez már nincs benne a Kutyát karácsonyra című versemben.

Meg az sem, hogy még leutazgatni sem volt pénzem így abba kellett hagynom... ahogy a török nyelv tanulásában is megálltam az alapfokú vizsga letételénél a Yunus Emre Török Kulturális Intézetben.

De lentebb idézek a felvételi vizsgára magammal vitt, egy újságcikkben megírt vidékfejlesztési koncepciómból.
Ebből akartam a diplomamunkát megírni és ebből akartam később, a török kapcsolat kibővítése után doktorálni.

De előbb szögezzük le!
A dzsentri az birtoktalanná vált kisnemest jelent.
Magyarországon ma nem élnek ilyenek.

Az értelmiségi meg az irodista nem dzsentri.

Ahogyan te sem vagy proletár.

A proletár munkaeszközök nélküli nincstelen munkavállaló. A munkaadóktól függő egzisztencia. (Ezért könnyen válik bármely diktatúra tömegbázisává. Lásd az olasz vagy az oroszországi példát.)

Te munkaeszközökkel rendelkező kisiparos vagy. Önellátó független egzisztencia. Kispolgár.
(A kispolgárság, baloldali diktatúráknak nem – hiszen akkor államosítanák a műhelyét, üzletét, mint anyám cselédsorból polgári jómódba jutott nevelőanyjáét Budapesten –, de a jobboldali diktatúráknak könnyen válik tömegbázisává.)

Ezért kell visszautasítani politizélési hamis ráfogásodat, hogy te proli lennél, vagy szegényparaszt!
Nem vagy egyik sem.
Csak azért van szükséged erre a stilizálásra, hogy a két "áldozati csoport" osztálygyűlöletének rémálarcát magadra ölthesd és (képzeletben) meglengethesd a "kiegyenesített kaszát".

Lengessed!

Csak ne a Dokk-on!

----------
Intelligens ember tudja (te magad is, csak megjátszod az osztálygyűlöleti "hülyét"), hogy
ember nem azért tanul, hogy a piszkos munkát ne neki kelljen végezni.

Hanem?
Hanem azért, hogy jó esetben esetleg százaknak, ezreknek tudjon munkahelyeket teremteni!
Ahol a tanulatlanok, igen, először kénytelenek piszkos munkát végezni, hiszen máshoz nem értenek.
De ha felküzdik magukat kékgalléros szintre, akkor már nem kell.
S ha tanulnak még: fehér galléros vezetők lesznek, s akkor már irányíthatnak is

Még tovább lépve, döntéshozói szinten pedig tényleg százaknak, ezreknek szerezhetnek munkát.
Én is ezt szerettem volna.

De abba kellett hagyni az időskori tanulást.
Pénz kellett a családomnak.
Ekkor mentem el nevelőtanárnak 7 évre, egészen a nyugdíjazásig.

Így most oda a lent megjelölt térség énáltalam kigondolt vidékfejlesztése.

Más – HELYETTEM – azóta sem írt belőle szakdolgozatot.

A térség – lényegében a szülőföldem, a Balatontól a Dráváig – gazdasági stagnálásban van.
Azóta is kidolgozásra vár a Balaton négy évszakos hasznosításának koncepciója.
Azóta sincs felújítva a fonyódi földvár.
Nincsenek török magyar kapcsolatok – pedig Kaposváron már működik török üzem.

ÉN A BALATONNÁL NŐTTEM FÖL.
MI SOSEM GYŰLÖLNI SZOKTUK AZ IDEGENEKET, HANEM ELSZÁLLÁSOLNI.

MEGSZOKTAM GYEREKKOROMBAN, HOGY A 30 ÉVE MÉG 20 ÉVES FASISZTA 50 ÉVES KORÁRA MÁR JÓKEDÉLYŰ BORPINCE KIRÁNDULKÓ NÁLUNK.
A SZOVJET KOMMUNISTA PEDIG KEMÉNY VALUTÁVAL FIZETŐ HÉVIZI TÚRISTA.
A TÖRÖK "JUMURDZSÁK" MAGYARBARÁT GYÁROS, MERT ODAHAZA ŐK ÚGY TANULJÁK, HOGY ŐK IS ATTILA NÉPE MEG MI IS. RÁADÁSUL ŐK ÚGY IS ÍRJÁK AZ ATTILÁT, AHOGY KIEJTJÜK.
NEM KÉT TÉVEL, MINT LATIN TORZÍTÁSSAL MI, HANEM KÉT L-LEL:
ÍGY: - ATILLA.

Persze, hogy Márai "orosz tankoknak" írja a szovjet tankokat, hiszen az o-betű kellett az alliterácóhoz. A szovjet tank rosszul illeszkedne a versbe.
De ettől még mindegyik szovjet tank volt. Az is amelyikben oroszok, de az is, amelyikben kazahok, vagy ukránok ültek.
Nagymamámat kik erőszakolták meg?

A szovjetek.

Nem biztos, hogy tényleg "oroszok". (Lehet, hogy ázsiaiak, mert fekete hajúak voltak...) És ha mégis oroszok, akkor is jöjjenek a fiaik lányaik Hévizre nyaralni, ezt kell mondanom.
Mert pár éve a japánok és az amerikai tengerészek is együtt sírtak és együtt koszorúzták meg a tengeri csaták színhelyein a halottaikat.
Ma már itt tartunk.

Mert az osztrák turista sem "Habsburg elnyomó" már.

A mai török vállakozó sem oszmán "Jumurdzsák".

Lásd lentebb a részletes kifejtést és a kortárs szikrát a szakdolgozattervben.
Olyan téma, amit senki nem írt meg (helyettem) azóta sem.
Nem véletlenül vettek vissza az egyetemre, 58 évesen, amikor bemutattam a felvételiztetőknek.

Csak az egyetemet (egyelőre?) abba kellett hagynom.

De a téma azóta is fontos.

Épp a napokban jártam Kassai lovasíjásznál - ilyen birtokot épített. Ilyen mintagazdaságokat szerettem volna Kaposvártól a Balatonig én is létrehozni.

309317480-471416745028267-4680319847775211188-n

Nem azért, hogy ne nekem kelljen a trágyát lapátolni, te szerencsétlen, hanem hogy százak lapátolhassák azt ott, ahol ma a nagy

- SEMMI -

van a nem létező mintagazdaságok helyett.
Ezért e százaknak nincsenek munkalehetőségeik sem.

Öniniával mondom, de részben azért is, mert nem végeztem el ezt a mesterszakot, s nem írtam meg a szakdolgozatomat.
Majd nem kerestem meg a közben kialakított gazdasági és tudományos kontaktokat, beleértve Törökország vidékfejlesztési szakembereit.
Majd az érdekeltté tehető magyar és török nagyvállalatokat.

ENNYIT A "FJORDOKRÓL", SZEGÉNY FOGALMATLAN KARAFFA GYULA!
Hogy tudnék rajtad segíteni?
Bőrös megrendelésekkel, a később mégis kialakított lovasturisztikai egységekben?

De hiszen te már nem bőrös, hanem politikus szeretnél lenni, attól tartok, vagy nem?
Azért itt ez a nekibuzdulás, ugye?
Ha sokat balhézol, hátha feltűnik az ellenzéki oldalon és valaminek megválasztanak majd?

Költői kérdések voltak, nem várok rájuk választ.

----------------------------------
Most nézzük az általam kitalált vidékfejlesztési témát:
----------------------------------

Széles Gábor a síparadicsomnak számító Ausztria példája nyomán szeretné elősegíteni Magyarország termálvíz nagyhatalommá történő fejlesztését. Ez bizonyos értelemben egybecseng a Kincsem Nemzeti Lovas Program célkitűzésével. A lapos és ezért jól lovagolható Magyarországot (ha már magas hegyeink nincsenek), a program ugyancsak a síparadicsomnak ismert Ausztria példája nyomán szeretné lovas paradicsommá fejleszteni. Tekintve, hogy a zalacsányi kastély és környéke csak egy-két „lóváltó állomásnyira” fekszik a fontos lovas túra útvonalnak számító Balaton-felvidéktől, a két turisztikai törekvés erősítheti, sőt, kiegészítheti egymást.
A termálturizmus a Balaton környék számára a szezon egész éves meghosszabbításában segíthet.
S mindez, kibővítve az üdülési kínálatot őszi-téli horgász-vadász és lovas programokkal, vagy akár az egész év folyamán megjeleníthető történelmi hadijáték eseményekkel, új munkalehetőségeket teremtene a Balaton régióban.

MONT-Nom-1

A lovas hagyományőrzés valamint a várjátékok kultusza, miként a fejlett Európában mindenhol, nálunk is egyre népszerűbb.

———————————————————————-
LEENDŐ TÖRTÉNELMI LOVAS- ÉS VALLÁSTURISZTIKAI EMLÉKHELYEK A „FONYÓD – SZIGETVÁR TENGELYEN”

A Zalacsánytól csak 2-3 „lóváltó állomásnyira” (40-50 kilométernyire) magasodó fonyódi Várhegyről ez a látvány tárul elénk. Sokak szerint a Balaton legszebb, egyedülálló körpanorámája, szemben a csak arról a környékről szimmetrikusnak látszó Badacsonnyal.
A fonyódi kettős hegy magasabbja, a Várhegy az egész déli part legkiemelkedőbb pontja, A fonyódi kettős hegy magasabbja, a Várhegy az egész déli part legkiemelkedőbb pontja, csúcsán már a kelták is földvárat emeltek.
A Római Birodalom idején is fontos őrhely volt. Jól szemmel tarthatták innen a hegy mögötti Balaton-Nagyberek öbleit megkerülő egykori „nagy hadi utat”, amely Aquincumból az Adria tenger mellékére s végül – mint akkor minden út –, Rómába vezetett.
A hunok, majd később a frankok ellen harcoló avarok szintén megfigyelő helyként használták e fontos stratégiai pontot.

Badacs-2

A honfoglalás után, Géza fejedelem uralkodása alatt a Balaton déli partja Koppány, népies nevén Kupa vezér szállásterülete volt. Neki valószínűleg szintén állott erőssége a fonyódi Várhegyen. Ez azonban nem azonos a kisebb – Sipos – hegy lábánál álló török kori alsó várral, amely Koppány (Kupa) vezér korában még nem létezett. Hatalmi központját jelentő tekintélyes földvárát a Fonyódtól 20 kilométerre magasodó somogyvári hegyen emelte.

A hegyet ma is Kupavárhegynek hívják. S innen, a Balaton déli partján futó római hadi úton vitte seregét Veszprém alá 997 őszén, hogy a sorsdöntő csatában Istvánnal, későbbi első keresztény királyunkkal megütközzön. A távolabbi jövőben ez a hadi út is lovas túra útvonal lehetne. Az évente „megvívott” István-Koppány „emlék-ütközet” pedig Európa hírű lovasturisztikai attrakcióvá nőhetné ki magát!

Koppány halála után 80 évvel I. László, a későbbi Szent László lovagkirály, aki valójában Koppány vérrokona volt, s talán ezért is esett választása Somogyvárra, ott kővárat emeltetett a Kupavárhegyen. Majd győztes horvátországi hadjárata után annak védfalai között építtette fel a korszak egyik legnagyobb bazilikáját, a Szent Egyed apátságot. Somogyvár ekkortól a török hódoltságig Somogy megye fővárosa volt.

L-SZL-mont

Az apátság kettős tornyából illetve a vár bástyáiról az alábbi fotón látható panoráma tárult az egykori, később ezen a hermán is megörökített lovagkirály szemei elé. Különös tájkép s megkapó, hogy a fonyódi kettős hegy úgy simul a Badacsony és a Gulács kontúrja alá, mintha nem is lenne köztük a Balaton!

A kép előterében látható jelenlegi halastó egyébként a XI. századi „nagy” Balaton legdélebbi öblének maradványa. Ezt később a Nagyberek Somogyvártól Fonyódig terjedő mocsárvilágába zárta egy hullámok építette turzás, a fonyódi kettős hegy mindkét oldalán. E keskeny földnyelvre épült később a régi Balatoni út, a vasútvonal, illetve a fonyódligeti meg az alsóbélatelepi nyaralótelep.

I. László idejében a Balatonnak ez a keskeny öble még összeköttetésben állt a Balaton víztükrével. A várat és az apátságot a képen látható tanuhegyek dereglyéken Somogyvárra szállított köveiből emelték! A később szentté avatott lovagkirályt 1095-ben, végrendeletének megfelelően ide, vérrokonának Koppánynak várhegyére, a Szent Egyed apátságban temették el. Csontjait 1113-ban vitték jelenlegi nyughelyére, Nagyváradra.
Teste azonban itt porladt el. Akárcsak 471 évvel később a zsigerek nélkül Isztambulba szállított Szulejmán szultán szive és belső szervei, amelyeket a törökök a Somogyvártól délre, 60 kilométerre fekvő Szigetváron temettek el. Somogyvár, a rekontsruálni kívánt emlékhellyel a jövőben keresztény vallásturisztikai zarándokhely lehet.

BADACS-SOM

Szigetvár pedig leendő muzulmán vallásturisztikai emlékhely, hiszen a „török Mátyás király” szive (amely egykor feleségéért, Hürremért dobogott), ma is Szigetváron nyugszik.

S ha már a török kornál tartunk meg kell említeni, hogy Szigetvár eleste után Fonyód maradt a Balaton déli partjának egyetlen még be nem vett erőssége. A Nagyberek mocsarából szigetként kimagasló fonyódi kettős hegy kisebbikének, a Sipos hegynek lábánál fekvő alsó vár még 9 évig állt ellen az oszmán túlerőnek a félelmet nem ismerő Palonai Magyar Bálint kezében. A Nádasdy Tamás nádorispán szolgálatában álló fonyódi várkapitány így festette le Nádasdynak írott levelében a fonyódi vár hadi helyzetét:

„Előttem tűz, mögöttem víz, köröttem mind ellenség. Csak én magam vagyok köztük, mint az ördög a sombókon!” 1558-ban Mehmed bég Fonyód ellen intézett éjjeli támadását kellett visszavernie. A törökök a palánkban (külső várban) álló épületek szalmatetejét és a széna- szalmakazlakat fölgyújtották, s azok fényénél hajnalig már a kis belső várat ostromolták. Magyar Bálint huszonöt vitézével mégis megtartotta azt a túlerőben lévő ellenség kényszerű visszavonulásáig. „Bizony – jelenti levelében Nádasdynak – soha a villasütésre jobban nem vöttek, de ami kevesen voltunk a szegény keresztény hit mellett örömest harcoltunk.” Sőt, a várból még rajta is ütöttek a távozó török csapaton, s „fejeket vettek”. „Az törökök – írja – kilenc szekéren vitték az sebest.”

Ilyen katona volt a fonyódi kapitány. Nem csoda, hogy a várat az ellenség csak két évvel a halála után, 1575-ben tudta elfoglalni. S csak ekkor terjeszkedhettek a törökök egészen a Balaton déli partjáig. A „Magyar Tenger” ekkor vált az Oszmán Birodalom határvizévé – a teljes hosszában. A Badacsony a Magyar Királysághoz s egyben „Európához” tartozott, a fonyódi kettős hegy azonban már „Ázsiához”. Egy olyan birodalom részeként, amely akkoriban a Balaton déli partjától egészen Perzsiáig ért. (A sirályok több mint 100 esztendeig a „kettő között” repkedtek.)

T-R-mont

Egy távolabbi jövőben az újra felépített fonyódi végvárak hadijáték látványosságai talán egy Balaton-Fonyód-Somogyvár-Szigetvár „tengely” történelmi- vallási- lovas- horgász és vadászturisztikai régiójának Európa (és Ázsia) hírű attrakciói lehetnének. Annál is inkább, mert a Fonyód várhegyi őrtoronnyal és a Sipos hegy lábánál fekvő alsó várral szemben, a mocsár bézsenyi túlfelén alig több mint egy kilométernyire, egy török ellenvár is épült, amelyet a magyar és a török régészek is számon tartanak.

Sőt, látótávolságon belül ott állt a mai Ordacsehi, s egyben az új M7-es autópálya mellett, a Zardavárnak nevezett kis földvár is. Illetve ezek és a somogyvári kővár között ott állott még az öreglaki végvár is, amelynek helyreállítása szintén hozzájárulhatna e lovas és történelmi turisztikai térség idegenforgalmi fellendüléséhez. Ezek, föld- illetve palánkvár falak között álló templomerődök lévén, a kőváraknál jóval olcsóbban felépíthetők.

S szép gesztus lenne, ha egykori lerombolóik leszármazottai, az időközben barátainkká lett török turisztikai és egyéb vállalkozók részt vállalnának ebben.

Amikor e sorok írója mindezt a budai török rezidencián, Sefika Kutluer török fuvolaművész koncertjére történő meghívásakor többeknek, így a török nagykövet feleségének is elmondta, akkor azt a választ kapta, hogy mindez a török befektetők számára is érdekes lehet. Érdemes lenne ezért a magyar „Keleti nyitás” égisze alatt komolyabban foglalkozni ezzel.

T-R-3

145. [tulajdonos]: SÖTÉTSÉG DÉLBEN2023-10-25 16:17
KARAFFA GYULA MEGSEMMISÍTETTE SAJÁT MAGÁT ÉS BEVONULT A FOGALMATLANSÁGI PANTEONBA.

Nem kár érte.

Csak mindezt a DOKK IRODALMI KIKÖTŐBEN tette. S ezzel lejáratta lapunkat.

Nézzük mire tellett "böcsöletes" (ál)paraszti eszéből. Idézem egyik naplójegyzetét:

"Ezek a dzsentrik ugyanazok, akik érdemi munkát még keveset végeztek, a szaros melót mindig másokkal végeztették, mert nem bírták a strapát. És még ők azok, akik egy becsületes, tisztességes hivatást folytató közalkalmazottat, aki esküt tett a magyar haza védelmére (én 93-tól szolgáltam, tehát semmi közöm a kommunistákhoz), azokat állítják be rossz és elítélendő embernek.
Mindezt két doktor, meg egy egyetemet végzett Hármak. Szégyen!"

Tegyük hozzá, "majdnem" három doktor.

Én ugyanis 2013-ben visszairatkoztam a Pannon Élettudományi Egyetemre, mert az ott szerzett állattenyésztő diplomám (és az ELTE magyartanári oklevél mellé - a történelem szakot is félig megcsináltam) meg szerettem volna szerezni a vidékfejlesztési mesterszak diplomáját.

Majd a szakdolgozatomat kibővítve, a török középfokú nyelvvizsga után le szerettem volna ott doktorálni.
Csak ez már nincs benne a Kutyát karácsonyra című versemben.

Meg az sem, hogy még leutazgatni sem volt pénzem így abba kellett hagynom... ahogy a török nyelv tanulásában is megálltam az alapfokú vizsga letételénél a Yunus Emre Török Kulturális Központban.

De lentebb idézek a felvételi vizsgára magammal vitt, egy újságcikkben megírt vidékfejlesztési koncepciómból-
Ebből akartam a diplomamunkát megírni és ebből akartam később, a török kapcsolat kibővítése után doktorálni.

De előbb szögezzük le!
A dzsentri az birtoktalanná vált kisnemest jelent.
Magyarországon ma nem élnek ilyenek.

Az értelmiségi meg az irodista az nem dzsentri.

Ahogyan te sem vagy proletár.

A proletár munkaeszközök nélküli nincstelen munkavállaló. A munkaadóktól függő egzisztencia. (Ezért könnyen válik bármely diktatúra tömegbázisává. Lásd az olasz vagy az oroszországi példát.)

Te munkaeszközökkel rendelkező kisiparos vagy. Önellátó független egzisztencia. Kispolgár.
(Ezértmint ilyen, baloldali diktatúráknak nem - hiszen akkor államosítanák a műhelyét, mint anyám cselédsorból polgári jómódba jutott nevelőanyjáét Budapesten - de a jobboldali diktatúráknak könnyen válik a tömegbázisává.)

Ezért kell visszautasítani politizélési hamis ráfogásodat, hogy te proli lennél, vagy szegényparaszt.
Nem vagy egyik sem.
Csak azért van szükséged erre a stilizálásra, hogy a két "áldozati kör" osztálygyűlöletének rémálarcát magadra ölthesd és (képzeletben) meglengethesd a "kiegyensített kaszát".

Lengessed!

Csak ne a Dokk-on!

----------
Intelligens ember tudja (te magad is, csak megjátszod az osztálygyűlöleti "hülyét"), hogy
ember nem azért tanul, hogy a piszkos munkát ne neki kelljen végezni.

Hanem?
Hanem hogy jó esetben százaknak, ezreknek tudjon munkahelyeket teremteni.
Ahol a tanulatlanok, igen, először kénytelenek piszkos munkát véezni, hiszen máshoz nem értenek.
De ha felküzdik magukat kékgalléros szintre, akkor már nem kell.
S ha tanulnak még és fehér galléros vezetők lesznek, ha még tovább tanulnak, akkor már irányíthatnak is

Még tovább lépve, döntés hozói szinten pedig tényleg százaknak, ezreknek szerezhetnek munkát.
Én is ezt szerettem volna.

De abba kellett hagyni az időskori tanulást.
Pénz kellett a családomnak.
Ekkor mentem el nevelőtanárnak 7 évre, egészen a nyugdíjazásig.

Így most oda a lent megjelölt térség énáltalam kigondolt vidékfejlesztése.

Más - HELYETTEM - azóta sem írt belőle szakdolgozatot.

A térség - lényegében a szülőföldem - gazdasági stagnálásban van.
Azóta is kidolgozásra vár a Balaton négy évszakos hasznosításának koncepciója.
Azóta sincs felújítva a fonyódi földvár.
Nincsenek török magyar kapcsolatok - pedig Kaposváron már működik török üzem.

ÉN A BALATONNÁL NŐTTEM FÖL.
MI SOSEM GYŰLÖLNI SZOKTUK AZ IDEGENEKET, HANEM ELSZÁLLÁSOLNI.

MEGSZOKTAM GYEREKKOROMBAN, HOGY A 30 ÉVE MÉG 20 ÉVES FASISZTA 50 ÉVES KORÁRA MÁR JÓKEDÉLYŰ BORPINCE KIRÁNDULKÓ NÁLUNK. A SZOVJET KOMMUNISTA PEDIG KEMÁNY VALUTÁVAL FIZETŐ HÉVIZI TÚRISTA. A TÖRÖK "JUMURDZSÁK" MAGYARBARÁT GYÁROS, MERT ODAHAZA ŐK ÚGY TANULJÁK, HOGY ŐK IS ATTILA NÉPE MEG MI IS. RÁADÁSUL ŐK ÚGY IS ÍRJÁK AZ ATTILÁT, AHOGY KIEJTJÜK.
NEM KÉT TÉVEL, MINT LATIN TORZÍTÁSSAL MI, HANEM KÉT L-LEL:
ÍGY: - ATILLA.

Persze, hogy Márai "orosz tankoknak" írja a szovjet tankokat, hiszen az o-betű kellett az alliterácóhoz. A szovjet tank rosszul illeszkedne a versbe.
De ettől még mindegyik szovjet tank volt. Az is amelyikben oroszok, de az is, amelyikben kazahok, vagy ukránok ültek.
Nagymamámat kik erőszakolták meg?

A szovjetek.

Nem biztos, hogy - tényleg - "oroszok". (Lehet, hogy ázsiaiak, mert fekete hajúak voltak...) És ha mégis oroszok, akkor is jöjjenek a fiaik lányaik Hévizre nyaralni, ezt kel mondanom.
Mert pár éve a japánok és az amerikai tengerészek is együtt sírtak és együtt koszorúzták meg a tengeri csaták színhelyein a halottaikat.
Ma már itt tartunk.

Mert az osztrák turista sem "Habsburg elnyomó" már.

A mai török vállakozó sem oszmán "Jumurdzsák".

Lásd lentebb a részletes kifejtést és a kortárs szikrát a szakdolgozattervben.
Olyan téma, amit senki nem írt meg (helyettem) azóta sem.
Nem véletlenül vettek vissza az egyetemre, 58 évesen, amikor bemutattam a felvételiztetőknek.

Csak az egyetemet (egyelőre?) abba kellett hagynom.

De a téma azóta is fontos.

Épp a napokban jártam Kassai lovasíjásznál - ilyen birtokot épített. Ilyen mintagazdaságokat szerettem volna Kaposvártól a Balatonig én is létrehozni.

309317480-471416745028267-4680319847775211188-n

Nem azért, hogy ne nekem kelljen a trágyát lapátolni, te szerencsétlen, hanem hogy százak lapátolhassák azt ott, ahol ma a nagy

- SEMMI -

van a nem létező mintagazdaságok helyett.
Ezért e százaknak nincsenek munkalehetőségeik sem.

Mert nem végeztem el ezt a mesterszakot, nem írtam meg a szakdolgozatomat.
Majd nem kerestem meg a közben kialakított gazdasági és tudományos kontaktokat, beleértve Törökország vidékfejlesztési szakembereket.

ENNYIT A "FJORDOKRÓL", SZEGÉNY FOGALMATLAN KARAFFA GYULA!
Hogy tudnék rajtad segíteni?
Bőrös megrendelésekkel, a később mégis kialakított lovasturisztikai egységekben?

De hiszen te már nem bőrös, hanem politikus szeretnél lenni, attól tartok, vagy nem?
Azért itt ez a nekibuzdulás, ugye?
Ha sokat balhézol, hátha feltűnik az ellenzéki oldalon és valaminek megválasztanak majd?

Költői kérdések voltak, nem várok rájuk választ.

----------------------------------
Most nézzük az általam kitalált vidékfejlesztési témát:
----------------------------------

Széles Gábor a síparadicsomnak számító Ausztria példája nyomán szeretné elősegíteni Magyarország termálvíz nagyhatalommá történő fejlesztését. Ez bizonyos értelemben egybecseng a Kincsem Nemzeti Lovas Program célkitűzésével. A lapos és ezért jól lovagolható Magyarországot (ha már magas hegyeink nincsenek), a program ugyancsak a síparadicsomnak ismert Ausztria példája nyomán szeretné lovas paradicsommá fejleszteni. Tekintve, hogy a zalacsányi kastély és környéke csak egy-két „lóváltó állomásnyira” fekszik a fontos lovas túra útvonalnak számító Balaton-felvidéktől, a két turisztikai törekvés erősítheti, sőt, kiegészítheti egymást. A termálturizmus a Balaton környék számára a szezon egész éves meghosszabbításában segíthet. S mindez, kibővítve az üdülési kínálatot őszi-téli horgász-vadász és lovas programokkal, vagy akár az egész év folyamán megjeleníthető történelmi hadijáték eseményekkel, új munkalehetőségeket teremtene a Balaton régióban.

MONT-Nom-1

A lovas hagyományőrzés valamint a várjátékok kultusza, miként a fejlett Európában mindenhol, nálunk is egyre népszerűbb.

———————————————————————-
LEENDŐ TÖRTÉNELMI LOVAS- ÉS VALLÁSTURISZTIKAI EMLÉKHELYEK A „FONYÓD – SZIGETVÁR TENGELYEN”

A Zalacsánytól csak 2-3 „lóváltó állomásnyira” (40-50 kilométernyire) magasodó fonyódi Várhegyről ez a látvány tárul elénk. Sokak szerint a Balaton legszebb, egyedülálló körpanorámája, szemben a csak arról a környékről szimmetrikusnak látszó Badacsonnyal.
A fonyódi kettős hegy magasabbja, a Várhegy az egész déli part legkiemelkedőbb pontja, A fonyódi kettős hegy magasabbja, a Várhegy az egész déli part legkiemelkedőbb pontja, csúcsán már a kelták is földvárat emeltek. S a Római Birodalom idején is fontos őrhely volt. Jól szemmel tarthatták innen a hegy mögötti Balaton-Nagyberek öbleit megkerülő egykori „nagy hadi utat”, amely Aquincumból az Adria tenger mellékére s végül – mint akkor minden út –, Rómába vezetett. A hunok, majd később a frankok ellen harcoló avarok szintén megfigyelő helyként használták e fontos stratégiai pontot.

Badacs-2

A honfoglalás után, Géza fejedelem uralkodása alatt a Balaton déli partja Koppány, népies nevén Kupa vezér szállásterülete volt. Neki valószínűleg szintén állott erőssége a fonyódi Várhegyen. Ez azonban nem azonos a kisebb – Sipos – hegy lábánál álló török kori alsó várral, amely Koppány (Kupa) vezér korában még nem létezett. Hatalmi központját jelentő tekintélyes földvárát a Fonyódtól 20 kilométerre magasodó somogyvári hegyen emelte. A hegyet ma is Kupavárhegynek hívják. S innen, a Balaton déli partján futó római hadi úton vitte seregét Veszprém alá 997 őszén, hogy a sorsdöntő csatában Istvánnal, későbbi első keresztény királyunkkal megütközzön. A távolabbi jövőben ez a hadi út is lovas túra útvonal lehetne. Az évente „megvívott” István-Koppány „emlék-ütközet” pedig Európa hírű lovasturisztikai attrakcióvá nőhetné ki magát!
Koppány halála után 80 évvel I. László, a későbbi Szent László lovagkirály, aki valójában Koppány vérrokona volt, s talán ezért is esett választása Somogyvárra, ott kővárat emeltetett a Kupavárhegyen. Majd győztes horvátországi hadjárata után annak védfalai között építtette fel a korszak egyik legnagyobb bazilikáját, a Szent Egyed apátságot. Somogyvár ekkortól a török hódoltságig Somogy megye fővárosa volt.

L-SZL-mont

Az apátság kettős tornyából illetve a vár bástyáiról az alábbi fotón látható panoráma tárult az egykori, később ezen a hermán is megörökített lovagkirály szemei elé. Különös tájkép s megkapó, hogy a fonyódi kettős hegy úgy simul a Badacsony és a Gulács kontúrja alá, mintha nem is lenne köztük a Balaton!
A kép előterében látható jelenlegi halastó egyébként a XI. századi „nagy” Balaton legdélebbi öblének maradványa. Ezt később a Nagyberek Somogyvártól Fonyódig terjedő mocsárvilágába zárta egy hullámok építette turzás, a fonyódi kettős hegy mindkét oldalán. E keskeny földnyelvre épült később a régi Balatoni út, a vasútvonal, illetve a fonyódligeti meg az alsóbélatelepi nyaralótelep. I. László idejében a Balatonnak ez a keskeny öble még összeköttetésben állt a Balaton víztükrével. A várat és az apátságot a képen látható tanúhegyek dereglyéken Somogyvárra szállított köveiből emelték! A később szentté avatott lovagkirályt 1095-ben, végrendeletének megfelelően ide, vérrokonának Koppánynak várhegyére, a Szent Egyed apátságban temették el. Csontjait 1113-ban vitték jelenlegi nyughelyére, Nagyváradra. Teste azonban itt porladt el. Akárcsak 471 évvel később a zsigerek nélkül Isztambulba szállított Szulejmán szultán szive és belső szervei, amelyeket a törökök a Somogyvártól délre, 60 kilométerre fekvő Szigetváron temettek el. Somogyvár, a rekontsruálni kívánt emlékhellyel a jövőben keresztény vallásturisztikai zarándokhely lehet.

BADACS-SOM

Szigetvár pedig leendő muzulmán vallásturisztikai emlékhely, hiszen a „török Mátyás király” szive (amely egykor feleségéért, Hürremért dobogott), ma is Szigetváron nyugszik.

S ha már a török kornál tartunk meg kell említeni, hogy Szigetvár eleste után Fonyód maradt a Balaton déli partjának egyetlen még be nem vett erőssége. A Nagyberek mocsarából szigetként kimagasló fonyódi kettős hegy kisebbikének, a Sipos hegynek lábánál fekvő alsó vár még 9 évig állt ellen az oszmán túlerőnek a félelmet nem ismerő Palonai Magyar Bálint kezében. A Nádasdy Tamás nádorispán szolgálatában álló fonyódi várkapitány így festette le Nádasdynak írott levelében a fonyódi vár hadi helyzetét: „Előttem tűz, mögöttem víz, köröttem mind ellenség. Csak én magam vagyok köztük, mint az ördög a sombókon!” 1558-ban Mehmed bég Fonyód ellen intézett éjjeli támadását kellett visszavernie. A törökök a palánkban (külső várban) álló épületek szalmatetejét és a széna- szalmakazlakat fölgyújtották, s azok fényénél hajnalig már a kis belső várat ostromolták. Magyar Bálint huszonöt vitézével mégis megtartotta azt a túlerőben lévő ellenség kényszerű visszavonulásáig. „Bizony – jelenti levelében Nádasdynak – soha a villasütésre jobban nem vöttek, de ami kevesen voltunk a szegény keresztény hit mellett örömest harcoltunk.” Sőt, a várból még rajta is ütöttek a távozó török csapaton, s „fejeket vettek”. „Az törökök – írja – kilenc szekéren vitték az sebest.” Ilyen katona volt a fonyódi kapitány. Nem csoda, hogy a várat az ellenség csak két évvel a halála után, 1575-ben tudta elfoglalni. S csak ekkor terjeszkedhettek a törökök egészen a Balaton déli partjáig. A „Magyar Tenger” ekkor vált az Oszmán Birodalom határvizévé – a teljes hosszában. A Badacsony a Magyar Királysághoz s egyben „Európához” tartozott, a fonyódi kettős hegy azonban már „Ázsiához”. Egy olyan birodalom részeként, amely akkoriban a Balaton déli partjától egészen Perzsiáig ért. (A sirályok több mint 100 esztendeig a „kettő között” repkedtek.)

T-R-mont

Egy távolabbi jövőben az újra felépített fonyódi végvárak hadijáték látványosságai talán egy Balaton-Fonyód-Somogyvár-Szigetvár „tengely” történelmi- vallási- lovas- horgász és vadászturisztikai régiójának Európa (és Ázsia) hírű attrakciói lehetnének. Annál is inkább, mert a Fonyód várhegyi őrtoronnyal és a Sipos hegy lábánál fekvő alsó várral szemben, a mocsár bézsenyi túlfelén alig több mint egy kilométernyire, egy török ellenvár is épült, amelyet a magyar és a török régészek is számon tartanak. Sőt, látótávolságon belül ott állt a mai Ordacsehi, s egyben az új M7-es autópálya mellett, a Zardavárnak nevezett kis földvár is. Illetve ezek és a somogyvári kővár között ott állott még az öreglaki végvár is, amelynek helyreállítása szintén hozzájárulhatna e lovas és történelmi turisztikai térség idegenforgalmi fellendüléséhez. Ezek, föld- illetve palánkvár falak között álló templomerődök lévén, a kőváraknál jóval olcsóbban felépíthetők.
S szép gesztus lenne, ha egykori lerombolóik leszármazottai, az időközben barátainkká lett török turisztikai és egyéb vállalkozók részt vállalnának ebben.
Amikor e sorok írója mindezt a budai török rezidencián, Sefika Kutluer török fuvolaművész koncertjére történő meghívásakor többeknek, így a török nagykövet feleségének is elmondta, akkor azt a választ kapta, hogy mindez a török befektetők számára is érdekes lehet. Érdemes lenne ezért a magyar „Keleti nyitás” égisze alatt komolyabban foglalkozni ezzel.

T-R-3






Olvasói hozzászólások nélkül
144. Vezsenyi Ildikó: Várom a verset!2022-06-09 18:01
Várom a verset!

143. [tulajdonos]: KIRKÉ2022-06-09 15:29
Irgalmas ég!

Mi van ma?

Azon, hogy Bártfai Attila Márk bekattant, különösebben nem csodálkozom, de az kellemetlen meglepetés, hogy még műveletlen is.

Kirké az Odüsszeiában nem Észak-Afrikában volt, Márk.

Észak-Afrikában a lótuszevők voltak.
Aki között Odüsszeusz emberei néhányan megízlelték a lótuszt (drogot) - és többé nem akartak a hajóra visszamenni. (Kortárs vonatkozás.)
Erre nyilatkoztam én, valaki érfelmetszése utáni mosdó lemosó, hogy "Életveszélyes." (Mármint az illető önpusztító attitűdje, partnere hasonló mentalitású volt fiatal korában.)

"Pálóczi úgy szerény, hogy ő Odüsszeusz vaze! Az a másik kettő meg Kirkénél ragadt, oszt tolja a lótuszt. Szerény! Érted? (Most tényleg kitekintve az irónia mulatságából: Hogy nem sül le a pofájáról a bőr?)" Idézet vége.

Azért nem, Márk, mert én sehol sem mondtam, hogy én vagyok Odüsszeusz.

Én szó szerint ezt mondtam: "Odüsszeusz ott hagyta a lótuszevőket Észak-Afrikában és tovább ment hajózni. Hát én azok közé tartozom, akik akkor továbbhajóztak, a Jónásék pedig ott maradtak lótuszt enni". Idézet vége.

Azt hiszem, ez korrekt metaforája az önpusztító kortárs költői attitűdnek, és a "másmilyennek". (A Whitmani, Kassáki attitűdnek.)

Egyébként mondhatnánk azt is, hogy azok jártak rosszabbul, akik (velem együtt) visszamentek a hajóra Odüsszeusszal. Hiszen egyedül ő maradt életben. Minket pedig - például engem - utána disznóvá változtatott Kirké, amikor Odüsszeusz az ő szigetéhez ért.

Ezért vagyok ma is túlsúlyos.

De ez már egy másik metafora - másik költeményhez.

Igen, Kirké disznóvá változtatott - de talán mégsem "elcsúfítani" akart!
Mert mi van akkor, ha a csak bepólyált egy "elesés-burkolattal" a nehéz idők számárat (legtöbbször - tényleg - bánatomban ettem túl magam).

De most már vége a nehéz időknek.

Elképzelhető - s már látom is a jeleit - hogy visszakapom Kirkétől a régi formámat.

Hogy most már - 20 évnyi büntetés - vagy megvédés? - után "visszavarázsol".


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-02-01 08:36 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2024-03-28 13:41   Napló: Jószándékú párbeszélgetés
2024-03-28 13:41   Napló: Jószándékú párbeszélgetés
2024-03-28 13:20   Napló: A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS
2024-03-28 13:15   Napló: Gyurcsi
2024-03-28 10:54   Napló: A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS
2024-03-28 10:24   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2024-03-28 10:24   Napló: A vádlottak padján
2024-03-28 10:22       ÚJ bírálandokk-VERS: Ötvös Németh Edit nevető maszkok síró álarcok
2024-03-28 10:15   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2024-03-28 09:58   Napló: A fény nem publikus