NAPLÓK: Minimal Planet Legutóbbi olvasó: 2025-09-02 15:10 Összes olvasás: 159717| 1857. | [tulajdonos]: dinnye? | 2025-09-01 21:01 | Herbie Hancock és a dinnye?
A kérdés jogos, hiszen a mesternek van Cantaloupe Island-je
és Watermelon Man-je is.
A dinnye, úgy látszik, nagyon bejön neki, és ezt egyáltalán nem bánjuk mi sem.
| |
| 1856. | [tulajdonos]: zenék | 2025-08-31 22:00 | Most veszem észre, ma már írtam zenéről, Egmont nyitány.
Azt Kurt Masur vezényelte gyönyörűen, a Parkinson kórtól szenvedve, de mégis úgy, mint akinek hatalma van.
Annyian írnak hatalomról, annyi meg nem gondolt gondolat...
Egyetlen hatalom van a világon, a teremtő Isten hatalma.
Akin érezzük, hogy hatalma van, az az Istentől való hatalom.
Néha az ördög is ad valami hatalomhoz hasonlót, de az pusztít, az igazi hatalomnak fénye, ereje, igazsága van. | |
| 1855. | [tulajdonos]: glagol = ige | 2025-08-31 21:45 | Fejemen a fejhallgató, Leoš Janáček: Glagolita miséjét hallgatom, elementáris zene.
Leoš Janáček annyira eredeti komponista, hogy csak önmagára hasonlít.
Csak az a rohadt reklám ne szakítaná meg, hogy csupaszoló fogót ajánljon.
| |
| 1854. | [tulajdonos]: dán | 2025-08-31 18:37 | | A kis hableány reggelente alaposan kisellőzteti a szobáját. | |
| 1853. | [tulajdonos]: Egmont | 2025-08-31 11:30 | | Jó, hogy olyan hosszadalmasan zajlik a közeli könyvtár felszámolása; tényleg, mintha állna az idő, mindig újabb és újabb régi könyvek kerülnek ki a kis padra, hogy onnan némi szerencsével játékba kerülhessenek. Finom kis papírkötéses kötet, Goethe: Egmont. Magamhoz veszem, és elkezdem olvasni. De előtte még megnézem, mikor is adták ki? Nos, 1957-ben. Miről szól a darab? Egy szabadsághősről. Mi lett a sorsa? Lefejezték. Bátran vállalta a halált. A fordító, Keresztury Dezső írta az utószót is, és a dráma magyarországi sorsát illetően fontosnak tartotta, hogy felsorolja azokat a színészeket, akik az 1870-es bemutatón szerepeltek. Mit tesz isten, van közöttük egy Nagy Imre is. És nem felejthetjük, hogy Beethoven Egmont nyitánya az 1956-os forradalom emblematikus zenéje volt és maradt. Summa summárum: mai eszemmel azt kell mondanom, hogy az Egmont 1957-es kiadása és az utószó egészen tökös dolog volt. Kalapom megemelem Keresztury Dezső előtt, azt meg nem tudom, hogy a cenzúra éppen szunyókált, vagy szándékosan nézett félre. Ma hatvannyolc évvel a könyv kiadása után jó kézbe venni és elolvasni. Mindjárt megkeresem a youtube-on az Egmont nyitányt, mindig fölkavar, jól teszi. | |
| 1852. | [tulajdonos]: se | 2025-08-26 12:22 | Szegény, olyan egyedül van,
se kutyája, Simicskája. | |
| 1851. | [tulajdonos]: fórum | 2025-08-25 20:05 | | Van, ami, soha nem változik. Egy ideje ugyan új szelek nyögetik a Dokk fáit, több a feltöltött vers, jobbak, sokkal jobbak a meók, de a DOKK_FAQ-ba írt üzeneteknek változatlanul az a sorsa, hogy hosszú ideig megnyitatlanul maradjanak, mintegy azt üzenve: nem érünk rá, hogy ilyen dolgokkal foglalkozzunk. Pedig ez az a része a Dokknak, ahol elvileg közügyekről esik szó. | |
| 1850. | [tulajdonos]: RIP | 2025-08-23 19:03 | Ma tudtam meg, hogy meghalt Lacza Márta.
Az Élet és Irodalmat a gimnáziumi éveim vége felé és utána is mindig megvettem. Nemigen volt olyan szám, amelyben ne szerepelt volna Lacza Márta-grafika. Rajzai többnyire testes, mandulaszemű nőket ábrázoltak; annyira jellegzetesek, hogy aki egy ilyet látott, nem felejti. Vicces, hogy a szülőházamtól nem messze lakott, de nem ismertem. Az 1998-as Függőhíd című kötetem borítóját ő készítette, amiért most is hálás vagyok.
Isten nyugosztalja. | |
| 1849. | [tulajdonos]: Illyés Gyula | 2025-08-23 18:55 | Milyen gyönyörű vers, istenem.
Annyira bölcs és elegáns, annyira túl van minden anyagi természetű dolgon, hogy szinte párlata az életnek, minden emberi tapasztalatnak. És ha már párlat, akkor illata is kell legyen.
Pour Un Homme de Caron?
https://www.magyarirok.hu/illyes-gyula/k/kharon-ladikja | |
| 1848. | [tulajdonos]: ladikon, de ladikon | 2025-08-23 18:47 | | Szerettem volna egy Patrick Modiano könyvet vásárolni, de a Libriben azt mondták, mind elfogyott, próbálkozzak a nagy antikváriumban. Ott sem sikerült, de rábukkantam egy olyan Houllebecq-regényre, amelyet eddig nem ismertem, és boldogan megvettem. A csúcson, ez a címe. És hogy olvasóján kívül legyen még egy csepelisége a könyvnek, ezt is Tótfalusi Ági fordította. Megyek kényelmes tempóban kezemben a könyvvel, amikor megelőz egy nő, visszafordul és kedvesen ezt mondja: Milyen jó illata van, üdvözlöm. És megy tovább. Zavaromban egyetlen szót nem tudtam kinyögni, csak egy félmosolyra futotta, miközben az jutott eszembe, az a parfüm van rajtam, amit egy Musso-könyv hatására vásároltam. Pour Un Homme de Caron. Még az sem zavar, hogy a név Khárónt idézi; végtére is az ember a ladikon is legyen jó illatú! | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
