DOKK

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2841 szerző 38667 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Németh Bálint
  Extrasystole
Új maradandokkok

Vezsenyi Ildikó: 2021.03.04-re virradóra
Tóth Gabriella: gyász
Tóth Gabriella: körök
Tóth Gabriella: bohócságok stb.
Tóth Gabriella: én így
Filip Tamás: Akiket szerettem
Vasi Ferenc Zoltán: Az életerő misztériuma
Vasi Ferenc Zoltán: Az égi ménes alászáll
Vasi Ferenc Zoltán: Amikor
Egry Artúr: Portugál gálya
FRISS FÓRUMOK

Gyors & Gyilkos 19 órája
Vezsenyi Ildikó 1 napja
Csombor Blanka 3 napja
Tóth Gabriella 4 napja
Filip Tamás 4 napja
Pataki Lili 4 napja
Pálóczi Antal 4 napja
Szilasi Katalin 4 napja
Karaffa Gyula 5 napja
Bátai Tibor 5 napja
Kiss-Teleki Rita 7 napja
DOKK_FAQ 7 napja
Bájer Máté 9 napja
Szücsi Csaba 10 napja
Vasi Ferenc Zoltán 11 napja
Dezső Márton 11 napja
Ötvös Németh Edit 18 napja
Egry Artúr 20 napja
Gyurcsi - Zalán György 25 napja
Kiss-Péterffy Márta 25 napja
FRISS NAPLÓK

 Bátai Tibor 1 órája
- haikukutyin - 1 órája
A vádlottak padján 6 órája
Minimal Planet 17 órája
A fény nem publikus 19 órája
Zúzmara 21 órája
Ötvös Németh Edit naplója 1 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 1 napja
Hetedíziglen 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 2 napja
Gyurcsi 3 napja
az univerzum szélén 4 napja
Janus naplója 4 napja
nélküled 4 napja
Készül az album 5 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Zúzmara
Legutóbbi olvasó: 2024-02-26 15:21 Összes olvasás: 128849

Korábbi hozzászólások:  
1771. [tulajdonos]: mindegymiez2024-02-25 18:07
A csalók
Márta néni éppen a konyhában sürgött-forgott, amikor megcsörrent a telefon. Felvette, és egy kedves hangot hallott.
- Jó napot kívánok, a Szemételszállító Kft. munkatársa vagyok. Azt szeretném kérdezni, hogy van-e önnek olyan kidobandó bútora vagy egyéb tárgya, amit elvinnénk ingyen?
Márta néni meglepődött. Nem szokott ilyen hívásokat kapni, de eszébe jutott, hogy van a padláson egy régi szekrény, amit már régóta nem használ. Talán jó lenne megszabadulni tőle.
- Hát, igen, van egy szekrény, amit elvihetnek, ha akarják - mondta bizonytalanul.
- Nagyszerű, akkor holnap délelőtt jövünk érte. Csak annyit kérünk, hogy készítsen elő egy kis borravalót a munkásoknak, akik elszállítják. Ez a szokás, tudja.
Márta néni nem tudta, hogy ez a szokás, de nem akart udvariatlan lenni. Azt mondta, hogy rendben van, és megadta a címét. A telefonáló megköszönte, és elbúcsúzott.
Másnap délelőtt kopogtattak az ajtón. Márta néni kinyitotta, és két férfi állt előtte, akik egyenruhát viseltek. A mellkasukon egy céglogó volt, ami hasonlított a Szemételszállító Kft. nevére.
- Jó napot kívánunk, mi vagyunk a szemételszállítók. Jöttünk a szekrényért - mondta az egyik.
- Jó napot, tessék bejönni - mondta Márta néni, és beengedte őket.
A férfiak felmentek a padlásra, és megnézték a szekrényt. Azt mondták, hogy nagyon nehéz, és nem fér le a lépcsőn. Azt javasolták, hogy bontsák szét, és úgy vigyék le.
- Rendben van, csak vigyázzanak, hogy ne rongáljanak semmit - mondta Márta néni.
- Nyugodjon meg, mi profik vagyunk - mondta az egyik, és elővett egy kalapácsot.
A férfiak nekiláttak a szekrény szétszedésének, de közben nem a bútorra, hanem a padlásra figyeltek. Megnézték, hogy hol vannak a rejtett zugok, ahol Márta néni elrejthette a pénzét vagy az ékszereit. Amikor megtalálták, gyorsan elcsenték, és a zsebükbe dugták.
Márta néni nem vette észre, hogy a férfiak lopnak. Ő csak a konyhában várta, hogy végezzenek. Amikor lejöttek, megkérdezte, hogy mennyi a borravaló.
- Hát, ez egy nagy munka volt, úgyhogy legalább tízezer forintot kérnénk - mondta az egyik.
Márta néni megszeppent. Nem gondolta, hogy ennyit kell fizetnie. De nem akart alkudozni, mert azt hitte, hogy ez a szokás. Kinyitotta a pénztárcáját, és kivett belőle tízezer forintot. Odaadta a férfinak, aki elvette, és mosolygott.
- Köszönjük szépen, nagyon kedves. Viszontlátásra - mondta, és a másik férfival együtt kiment.
Márta néni bement a padlásra, hogy megnézze, hogy néz ki a hely. Megdöbbent, amikor látta, hogy a szekrény darabjai mellett a pénze és az ékszerei is eltűntek. Rájött, hogy becsapták, és elszörnyedt.
- Segítség, segítség, loptak tőlem! - kiáltotta, de senki sem hallotta meg.
A csalók pedig már messze jártak, és keresztbe-kasul járták az országot, hogy más időseket is meglopjanak.
Ez csak egy rövid novella akar lenni. Másképp zajlott le az én becsapásom. Felhívnám az idős emberek figyelmét egy, a fészen megjelent hirdetőre. Ne essenek e személy áldozatává...

1770. [tulajdonos]: Hmm...2024-02-18 07:23
Bármi zajlik a kulisszák mögött, azért az snassz, hogy a felület felhasználóival semmit nem közölnek.
Nyugodtan arra gondolhat az ember, ez itt egy haldokló hely, ahová már nem szívesen néz be senki. Egy portál, ahol nincs kommunikációs lehetőség sem, mert bármi legyen az, süket fülekre talál.
Viszont jól működnek az egymást ócsmárló naplóbejegyzések. Az irodalmi portált ezek nézettsége tarja életben, mondhatni. Nevetség tárgyává vált a dokk irodalmi kikötő. Fusson, aki tud.

1769. [tulajdonos]: Egy kép2024-01-28 08:53


Botor Hold az éjszakában
tele képpel integet.
Mintha a földi pokolból
nem látott volna még eleget.
Mit neki a kínok kínja? Süket.
Nem hallja az ember panaszát.
Nárcisz-fényét ontja a tankokra,
ahogyan vonulnak a hídon át.
A lég megmozdul,
talpuk alatt a föld reng.
Pusztaság minden mögöttük.
Gázfelhő és ólmos csend.
Csend, ugyan már!
Riadt madarak az emberek.
A nyögő sebesültek között
kifordult csontú tetemek.
A Hold telt mosolyával
araszol az égen egyre fel.
De hiába mutogatja magát,
füst takarja, korom szemetel.

1768. [tulajdonos]: Bocsánat kérés 2024-01-25 18:52
Azt hiszem, igazságtalan voltam. Megkövetem Főszerkesztő Úrat.

1767. [tulajdonos]: vagymuk2024-01-22 06:22
Nehezményezem, hogy a főszerkesztő úr átnéz rajtam, jobb esetben, mintha egy nagy semmi, senki lennék. Jó, lehet, hogy ő meg azt nehezményezi, hogy itt rontom a levegőt. Szeretném, hogy az összes elbírálandó versem sorsát eldöntené végre.
Tudom, hogy ez egy irodalmi portál, ahová annak idején lelkesedve jöttem. Sok keserű pirulát lenyeltem, és sok kedves szónak örültem itt. Azt is tudom, hogy nélkülem tágasabb a hely. Hát megyek, de megvárom még a kegyelemdöfést.

1766. [tulajdonos]: Hupsz 2024-01-02 17:32
Krisztina, a mocskos szádra ne vedd a nevem. Véleményed meg tartsd magadnak.

1765. [tulajdonos]: mindegymiez2023-12-29 04:38
"Sietek, mert másképp velem rosszul bánnak,
Mostoha gyermeke én vagyok anyámnak."

1764. [tulajdonos]: A belső világ2023-12-15 20:20

Már gyerekkora óta tudta, hogy más, mint a többiek. Nem érdekelte a játék, a barátok, vagy a család. Inkább a könyvekbe, a filmekbe, vagy a fantáziájába menekült, ahol olyan világokat teremtett, amelyekben ő volt az úr. Nem érezte magát magányosnak, vagy boldogtalannak. Sőt, úgy gondolta, hogy ez a legjobb élet, amit élhet.

Az iskolában nem voltak barátai, de nem is kereste őket. A tanárok sem foglalkoztak vele, mert csendes volt, és jól teljesített. A szülei sem zavarták, mert úgy látták, hogy önálló és okos gyerek. Néha megpróbálták rávenni, hogy többet beszéljen, vagy hogy csatlakozzon valamilyen szakkörhöz, de ő mindig elutasította őket. Nem akarta, hogy bárki is betörjön a belső világába, amelyet olyan gondosan épített.

Felnőttként sem változott sokat. Dolgozott egy irodában, ahol nem kellett sokat kommunikálnia. A kollégái nem ismerték igazán, csak annyit, hogy megbízható és hatékony. Nem járt el bulikba, nem randizott, nem utazott. A szabadidejét a lakásában töltötte, ahol olvasott, nézett filmeket, vagy játszott számítógépes játékokkal. Nem voltak céljai, álmai, vagy vágyai. Csak élt, és élvezte a belső világát.

Egy nap, amikor hazafelé tartott a munkából, egy autóbalesetet látott. Egy kisfiút elütött egy kamion, és a földön feküdt, véresen és mozdulatlanul. A mentők és a rendőrök már ott voltak, és próbálták megmenteni az életét. A tömeg kíváncsian nézte a jelenetet, sokan sírtak, vagy kiabáltak. Ő is megállt, és nézte a kisfiút. De nem érzett semmit. Nem érzett sajnálatot, félelmet, vagy dühöt. Csak érdeklődést. Azt gondolta, hogy ez egy érdekes eset, amelyet felhasználhat a belső világában. Talán írhatna róla egy novellát, vagy egy filmet. Aztán továbbment, mintha semmi sem történt volna.

A lakásában leült a számítógép elé, és elkezdte írni a novellát. A kisfiúról, a kamionról, a mentőkről, és a tömegről. De nem tudta befejezni. Valami hiányzott. Valami, amit nem értett. Valami, amit nem érzett. Valami, ami talán fontosabb volt, mint a belső világa.

1763. [tulajdonos]: Sütőtök2023-12-09 09:49
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy sütőtök, aki szeretett volna igazi töklámpássá válni, de nem tudta, hogyan kell. Ezért elindult a világba, hogy megfejtse a titkot.
Útközben sok érdekes dolgot látott, barátokat is szerzett. Találkozott egy mókussal, aki megmutatta neki, hogyan kell makkot gyűjteni. Egy bagollyal, aki megosztotta vele a bölcsességét. Rátalált egy varázslóra is, aki megkönyörült rajta, és átváltoztatta őt ragyogó töklámpássá. A sütőtök nagyon boldog volt, hogy végre megvalósult az álma. De hamar rájött, hogy valami hiányzik.
Hiányoztak neki a barátai, akikkel útközben megismerkedett. Hiányoztak az új kalandok, amiket még megélhetett volna. Hiányoztak neki az érzései, amiket most nem érezhetett. Rádöbbent, hogy nagy hibát követett el. Nem kellett volna feladnia magát egy töklámpásért.
Bánatosan nézte a csillagokat, és kérte őket, hogy segítsenek visszaváltozni. A csillagok meghallották a kérését, és elküldték hozzá a Holdat. A Hold megkérdezte tőle, hogy miért akar visszaváltozni. A sütőtök elmondta neki az egész történetét, és azt is, mennyire sajnálja a tettét. A Hold megértette a sütőtököt, és megvigasztalta. Azt mondta neki, hogy nincs még későn, és ha igazán akarja, akkor visszakaphatja az életét. Csak egy dolgot kell tennie: hinnie kell magában. A sütőtök bólintott, és erősen elhitte magában, hogy újra sütőtök lehet.
Ekkor valami csodálatos történt. A teste elkezdett változni. A fénye elhalványult, a kivájt szemei eltűntek, a szája bezárult. Újra sütőtök lett! Érezte a levegőt a bőrén, hallotta a madarak énekét, teste kellemesen bizsergett ennyi szépség láttán. Hálálkodva elköszönt a Holdtól, és visszaindult az otthona felé. Újra találkozott a barátaival. Elmesélte nekik, hogy mi történt vele, és hogy mennyire megbánta a kívánságát. A barátai együtt érezve vele átölelték. És ő soha többé nem akart más lenni. Megtanulta, hogy a legfontosabb dolog az életben nem az, hogy mit szeretnénk, hanem az, hogy kik vagyunk. És ő egy sütőtök volt. Egy boldog sütőtök.
Ha nem halt meg, akkor még ma is él.

1762. [tulajdonos]: mindegymiez2023-11-18 11:27
Sohase állítottam magamról, hogy okos vagyok. De! Két naplóvezető üzenete hozzám talált. Magamra vettem, akár nekem szól, akár nem.
Más. Én szeretem a dokk irodalmi kikötőt. Sokat tanultam itt, még ha kevésnek is bizonyult. Köszönöm DOKK.


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-02-01 08:36 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2024-02-26 14:46   Napló: Bátai Tibor
2024-02-26 13:59   Napló: - haikukutyin -
2024-02-26 13:41       ÚJ bírálandokk-VERS: Tóth Gabriella A hit
2024-02-26 12:37       ÚJ bírálandokk-VERS: Szakállas Zsolt A DÚS
2024-02-26 09:33   Napló: A vádlottak padján
2024-02-26 00:00       ÚJ bírálandokk-VERS: Bátai Tibor elsüllyedt kontinens
2024-02-25 22:04   Napló: Minimal Planet
2024-02-25 21:41   Napló: Minimal Planet
2024-02-25 21:33   Napló: Bátai Tibor
2024-02-25 20:33   Napló: A fény nem publikus