Két Szürke Barát

KÉT SZÜRKE BARÁT
Egy baráti találkozás emlékére

Két Szürke Barát lassan Szürkebarátot kortyol,
Miközben mindkettő az Édesapjára gondol.
Dolgos földtúrú dalos paraszt poéták voltak
Akik reggeltől késő estékig robotoltak.
Az eke szarvát fogva is versben gondolkodtak,
Melyből este csodálatos szép sorok íródtak.

Igyunk Jóbarátom arra, hogy az Apáink nem
Hiába munkálkodtak, pedig arra sohasem
Gondolhattak, hogy feljutnak majd a Parnasszusra,
Vagy jószerével csak a szikes földet feltúrva
Álmodhatják maguknak a költészet csúcsait,
Vagy learathatják majd olvasók babérjait.

Mondd Barátom hát csak ilyen keveset értek Ők
A jóságos munkás szántó mag és betűvetők?
Ők az idők távolából is itt vannak velünk,
Irányítják, fogják a mi tollforgató kezünk.
Képzeletben ott van borospohár a kezükben,
Szeretet lángja ég most is a dacos szemükben.

Mintha azt mondanák zengő érces szavaikkal,
Ti ne érjétek be soha a vágyaitokkal!
Küzdjetek mindhalálig még jobban, mint mi tettük,
Pedig Hazánkat - földünket ugyanúgy szerettük.
Írjatok ki magatokból örömet - bánatot,
Tiszteljétek mindazt, mit Istenünk néktek adott.

Ne legyetek köpönyegforgató gyalázatos,
Ne legyetek soha térdet hajtó alázatos!
Írás tisztaságát Ti is szem előtt tartsátok,
Ezt kérve - kéri Tőletek szeretett Apátok!
Bibliás őrálló protestánsok Maradjatok,
Ne porosodjon soha polcon a Zsoltárotok!

Két Szürke Barát lassan Szürkebarátot kortyol,
Miközben mindkettő az Édesapjára gondol.
Könnyező szemeikkel idézik meg most Őket,
Régen eltávozott parasztpoéta Szülőket.
Emlékük ezután Mindörökké Áldott legyen,
Aranyló búzamező érettük lengedezzen!

Zirc, 2007. 04. 20




















Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.