Rezdülések
BKV-IMPRESSZIÓ
Az utolsó metrón
ropognak csontjaim
-csonkjaim
halkan csacsognak
lelkemről.
PESSZIMIZMUS
Mindenhol nyomor
az Élet a Pokol,
csak a gyermekek játszanak
míg el nem kárhoznak...
BELSŐ DAL
Szorítom a borosüveget
fény-akkordokat játszom
húr nélküli gitáromon.
ÖNZÉS
Szorítanám tested
csókod lélegezném
hajad simítva
nézném szemedben
magam.
OPTIMIZMUS
Karcolom a lapokat
lopom az arcodat
könnyeidben fürdök
-üvölts még!
de felcsillan a remény...
ÖNZŐ TUDÁS
Sugárzom mosolyodtól
vakító messzeségben
kérem
bérem...
Már értem.
Enyém vagy.
ESZMÉLÉS
Táncoló söröskorsók
hozták világra
lelkem búját
és a tudást:
Te vagy a Megváltás!
PASSIÓ
Feszülök kereszteden
töviskoronád szúrja át agyam
szögeid húsomba vájnak
-üvöltöm a gyönyört
VÉDELEM
Tőrödről nyalom a vért
kezed a vért
mely megment
az álom-pusztulástól
KÍN
Szöges láncaid
feltépik húsom
szétszakítja bőröm
a fájdalomtól
megtalálom
bennem
magam.
VÉGSZÓ
Lelkem mélyéről jövő kéjtől
feljajdulok
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
