Sír a szél is

Sír a szél is. Sírok én is.
S minthogy látom könnyes arcom a tükörben,
Tűnődöm, min már annyit tűnődtem.

Miért?

Fáj, ha hallom a vihar visszhangját,
Mennydörög a szürke sziklák között,
Tombol a halott hegyek mögött.

Miért?

S hangja erősebb. Annál erősebb,
Minnél régebben hallottam már.
Szebb is. Jobban is fáj...

Miért?

Alszik párszáz évig, majd berobban,
S Amit megölt, és nincs már, felforgatja
Ami maradt, holtan újra otthagyja.

Miért?

Nem várod, de keresed. Valaki azt mondta
Az emlékeidet nem vehetik el soha.
Miért nem? Te adtad! Vedd vissza!!!



Suku






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.