Parázs
Parázs,mi szívemben van,
s félek lángra lobban.
Varázs,mi aztán van,
s tán azt kívánom jobban.
De félelmem rabja az adu,
hisz tűz,parázs,hamu.
S mi van,parázsból induló,
bár jó,nagy láng,várható.
Az utunk sokszor változó.
Most nem eggyütt mozgó,
s ha válnak,roszkor átkozó.
De míg élünk,mindig találkozó.
Így maradjon inkább szikrázó parázs,
mint lángok tépte,igázó Varázs.
s ami még biztos várható,
Ani,az homályos,nem látható.
05.12.24.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
