A második séta
Az ablakon vidám fény sejlik keresztül.
Hangfoszlányok s basszus rian át a falon,
az utca visszhangozza a hangulatot.
Táncolnak, és én nem vagyok ott.
A lányok a teremben szépséghibásak,
a fiúk izzadtak, nem tökéletesek.
De elégedett ott minden pár, és nyugodt.
Táncolnak, és én nem vagyok ott.
Asztaloknál közhelyekről beszélnek a fiúk,
olcsó bókzsírt kennek egyennők hajába,
de együtt egyikük sem elhagyatott.
Táncolnak, és én nem vagyok ott.
Lehet, hogy én jobban is tudnék táncolni,
Lehet, érdekesebb témát vethetnék fel,
De a mai estén ez kit érdekel ?
A tömeg középen áll, és szereti egymást,
egymással táncol, s egyik sem üres páros,
de kong ám belülről, ki elhagyatott.
Magamra vessek, ha nem vagyok ott.
2005.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
