Hõs volt Bauer
Hány fokos lázban égtél
aznap délután?
S vajon hányat léptél,
míg felemelték bután
földre forrt fejüket?
Meddig martad tudatod,
hogy felragyogjon
benzin fűtötte napod;
s alázat ne morogjon
hőstől feszült szívedben?
Miióta lázadásmarta
elveid porrá lettek,
politikusok-akarta,
szolíd tavaszaink lettek,
s fájón csüngő zászlaink.
Miint az őrizetlen nyáj,
elkanászodta.
Tenni, csak ha muszály,
ha pénzükből kifogytak,
csak akkor gyűlnek össze.
Egy példakép vagy nekem,
ifjúságomnak.
Valahol kell még legyen
forradalmi országomnak
még egy cseppnyi öntudat!
Elszorítanak minket,
mint kutyát a póráz.
Kihúzzák ereinket,
s vad arcukon ádáz
mosollyal békéltetnek.
Ez a prostitúció,
ez az életünk.
Kapjuk a porciót,
de mi többet Remélünk
az alkotmányos jogrendtől!
(.............................)
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
