Leheletnyi párafelhõ

Jövőre megállok majd egy percre,
Feljebb tornászom magam valahová,
És mélyet kilélegezve fújok, persze
Lesz is mit tudnom előre, mindig.

Fejvakarva fogom elhinni a szavaidat,
S a sok DE meredezik bele a füstbe,
Elnézést is kérsz majd, mint egy falat
Friss levegő; a fülledt Bocsánat!-od.

Lehet, hogy egyszerűen csak lopva
Kéne gondolkodnom, és harsogva
Tennem. És úgy ebből sem lenne
Félreértés soha. Soha. Soha.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.