Szerelmes vers

Munka emészti a vágy viszi testét, nincs nyugovás már.
Légbuborék gyönyörű gyöngy karikája a tét.

Álmok a cérnán lógnak a szálon: merészen, igézőn.

Éjjele kéje után, várja a gyötrelem ár.
Semmilye sincs már, de a vágy motiváló
- jobban a kínnál.
Élete nappala éj, éjjeli életet él.

Vágya, hogy álmai gyöngy karikáit a nappali fénynél
fűzze fonálra fel:
és hordja a múzsa nyakán.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: nincs, nincs
Kötetben: nincs (nincs, nincs)
Kiadó: nincs