Komolytalan sanzon

rád gondol a számban a nyál
csókokra vár
rád gondol a zsebben a kéz
ha szemembe néz
a nap
rád gondol az utca
most forduljak vissza
hol hagytalak
rád gondol a falon az árnyék
mit karomba zárnék
ha rád gondol a bőrömön az illat
hiába hívlak
csak jár a gondolat
fel s alá
lábakon, körmökön
át combokon, köldökön
megpihen hátamon
horkol az ágyamon
eltéved hajamban
azt hiszem, kiraktam
de befér az ablakon
bemászik
s egyre csak hallgatom
koppanós lépteit.
a büdös mindenit!
miért nem jár máshoz
ki ölel vagy átkoz,
mert bennem csak rád gondol a vér
ha szívembe visszatér
s rád gondol a sarkon
a lámpa
egy magas cét kivágna
bevallom
ha végre
nem a gondolat járna erre.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.