Cseresznye csencselés
Elnézem rövid divat-vörös haját.
Már magasabb nálam.
Ő már nagylány , fiúja is van.
Ő már cigizik.Szidom is érte.
Csak némán mosolyog.
Eszembe jut NEMRÉG
ott állt a kapumban egy angyalbarna
arcú fürtös hajú csöppség
markát nyújtva felém:
" hozstam magának cseresnyét".
Tudtam, tíz perce csencselték,
hiszen cinkosan rájuk is szóltam
"ajjaj, és én nem kapok?"
Félve mozdultak az ágak,
a kormos kis szemek huncutul
csillogtak a levelek mögül.
És Ő komolyan vett.
Jóízűen ropogtattam gyermeki szeretetével
tisztára mosott mézédes gyümölcsöt.
( Azóta sem ettem olyan
finom cseresznyét!)
A NEMRÉG hét éve volt.
Álló időben reszketve toporgok.
Ő már nagylány.
Én még mindig gyerek vagyok.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
