Cím nélkül

Ködös ma éjjel az ég.
Hideg, fázós tél van.
Körülölel, átjárt most a füst.
S Téged vágylak még titokban.

Petyhüdt farkam álmodik.
Nedves, éteri nőt.
De már emlékedbe sem szerelmes
lelkem nem keres szeretőt.

Testet akartam. Buját, gyakorit.
S nem lelki társat.
Ritka szex lett belőle.
Még mindig mámorít.

Meg lelki függés.
Lám, most is e vers.
Semmit nem akar,
mégsem ereszt.

Petyhüdt farkam Rólad álmodik.
Hozzád hajol füstszagú ajkam.
De nem érzek mégsem, most sem, semmit.
És nem így akartam.

Szabadulni vágytam a vágy börtönéből.
Szolgának maradni itthon, s lenni szabad távol.
S kiürültem. Fent és lent. Egyaránt.
Múltamban élek. Közelmúltam kiált rám a mából.

Ködös az éjjel ma még.
Hogy Téged vágylak most is?!
Petyhüdt farkam nem él.
A börtön kiéli vágyait.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2010-08-23 16:53:48
Utolsó módosítás ideje: 2010-08-23 16:53:48