Ősz

Kert, nyár vége fele, gazda a kertben
megidézi a Gazdát. Lepkék násza
a napfátyolra himezve a ritmus –
zöldben a fűvágás is még feladat –
de a fémeszköz munkára alig jó –
künn maradott; az eső, harmat tette:
olló, fűnyíró éle is rozsdás,
hosszú a fű, motoros vágó kéne –
ám ahogy én tudom: rozsdás lenne az
úgy, amiként itt minden rozsdáll, szétmart,
s hullik a barnult pikkely – fém valaha –
és már alig emlékeztet a fémre;
   földre zuhannak a nyárdiszek mind-mind:
   rossz Gazdája… avagy: akar valamit.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2010-08-30 15:58:59
Utolsó módosítás ideje: 2010-08-30 15:58:59