Sírvers Szilágyi Margit keresztjére
Ott nyugszol már, odalent,
apám irdatlan vállain.
Áldott tested megpihent,
mint harangzúgással a csend -
elillannak álmaim.
Nem leszel már egyedül,
mint aki húsz éven át
az ajtajával szemben ül,
s várja rendületlenül
a megváltó halált.
Hogy volt hited, hogy elviseld
a megalázó kínokat?
Hány százezer órádba telt,
míg csontkezével átölelt,
s megtaláltad párodat?
Nyugodj békében, jó anyám!
Legyen áldott a te neved!
Húsz éve halott apám
a mindenség egy csillagán
biztosan megnyugszik veled.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Kötetben: Tudósítás a Kis utcából (Budapest, 1997)
Kiadó: Orpheusz
Feltöltés ideje: 2010-10-15 14:37:10
Utolsó módosítás ideje: 2010-10-15 14:37:10
