SZÉP SZAVAKJÖJJETEK ! Pintér Tibor és Borbély Lászlóra emlékezve

Szép szavak jöjjetek, soha ne késsetek,
Menjünk el messzire, távolra véletek.
Idézzük emlékük nem tűnő árnyait,
Elfogyó éveknek nem szűnő vágyait.
Száguldó szép szavak jöjjetek vissza hát,
Emeljük újra fel nemzetünk zászlaját.
Lágy szellő borzolja tépázza  szerteszét,
Idézzük újra fel verssorok erdejét.
Feledni nem szabad, kiáltsunk újra fel,
Dallamot fúj a szél, mindenki énekel.

Szép szavak jöjjetek, soha  ne késsetek,
Menjünk el messzire, távolra véletek.
Fogjunk most össze  hát, Előre Magyarok,
Barbárság tűnjön el, szép szavak szóljatok !
Hol vagytok, merre hát, Tőletek kérdezem,
Hisz e  gonosz világ amiben létezem
Nem tűnik el soha bármerre fordulok,
Jobb világ nincs sehol, lehet hogy koldulok
A megváltásért esedezve, Istenhez fohászkodva,
Avagy az örök reményt feladva, végleg abbahagyva.

Szép szavak jöjjetek, soha  ne késsetek,
Menjünk el messzire, távolra véletek.
Oda hol nincs bánat, szívekben béke van,
Balladás életünk örökre gondtalan.
Vágyaink, álmaink szárnyalnak el tova,
A Kháron ladikja csodaszép gondola
Amely most odavisz ahol már csend honol,
Mindenki boldogan, gondtalanul dalol.
Boldogság, békevágy, valóság lesz vajon,
Túlleszünk egykor majd ezen az álmokon ?

Szép szavak jöjjetek, soha ne  késsetek,
Menjünk el messzire,távolra  véletek.
Ne nézzünk vissza most, egyenest előre,
Ha majd a  jelenből kilépünk jövőbe
Akkor se  feledjük szép szavak mesterét,
Idézzük újra fel barátink szellemét.
Hirdették költőink nagyszerű gondolatát,
Ha kellett tolmácsolták a  nemzet jajszavát
Vagy a dicsőség koszorúját emelve
Istenünkhöz fohászkodtak énekelve.

Szép szavak jöjjetek, soha  ne  késsetek,
Menjünk el messzire, távolra véletek.
Együtt sírjunk ha  kell, örüljünk, vigadjunk,
Mert az életünk szép, ha arra gondolunk
Hogy  rosszabb is lehetne sorsunk és életünk
Amikor csak sírunk, nem pedig örvendezünk.
Lássuk meg az élet apró örömeit,
Ne csak a  bánatnak kihulló könnyeit.
Vegyük észre tenmagunkat mindig és  mindenhol,
Amikor az ima helyett a  szánk is káromol.

Szép szavak jöjjetek, soha ne késsetek,
Menjünk el messzire, távolra véletek.
Hirdessük együtt hát, mindenki hallhassa,
Hol van a  boldogság, aki azt óhajtja.
Ne  legyen kételye hol van az ő helye,
Forduljon hozzá most, segít az Istene
Akkor ha hisz benne, eléri vágyait
Valóra válthatja régi szép álmait.
Ebben a hazában békéjét keresheti,
Boldogság kék madarát egykor meglelheti.

Szép szavak jöjjetek, soha ne késsetek,
Menjünk el messzire, távolra véletek.
Tiszta  magyarsággal költőink gondolatát
Hirdessük mindenkor, hisz figyelnek odaát
Arra hogy mit teszünk, tartjuk - e szavunkat,
Nem alázzuk meg senki előtt magunkat.
Aki ezt megteszi, elárulja honát,
Az megvetheti ezekután önmagát.
Szép szavak jöjjetek, soha ne késsetek,
Menjünk el messzire, távolra véletek.

Zirc, 2001. 01. 26.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.