Németh M. Károly : -


 
2841 szerző 39147 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Toroczkay András
  Hexametej
Új maradandokkok

Bátai Tibor: köztes állapotok
Kosztolányi Mária: az én Ferencem...
Szakállas Zsolt: Déltájt maláriáról...
Ötvös Németh Edit: Az ernyő
Bátai Tibor: lehetséges
Pataki Lili: Fényt hoz, színt visz el
Tímea Lantos: Bűneinkért
Gyurcsi - Zalán György: No. 21
Paál Marcell: Lakoma
Zsolt Szakállas: Szinkópák és védjegy
FRISS FÓRUMOK

Tímea Lantos 16 perce
Bara Anna 58 perce
Tóth János Janus 1 órája
Ötvös Németh Edit 1 órája
Szilasi Katalin 9 órája
Kosztolányi Mária 10 órája
Bátai Tibor 11 órája
Ocsovai Ferenc 15 órája
Nagyító 18 órája
Serfőző Attila 21 órája
DOKK_FAQ 1 napja
Tamási József 1 napja
Mórotz Krisztina 1 napja
Szakállas Zsolt 1 napja
Tóth Gabriella 1 napja
Kiss-Teleki Rita 1 napja
Gyurcsi - Zalán György 1 napja
Vadas Tibor 1 napja
Vasi Ferenc Zoltán 1 napja
Duma György 2 napja
FRISS NAPLÓK

 az univerzum szélén 1 órája
Bátai Tibor 10 órája
Hetedíziglen 16 órája
különc 18 órája
Conquistadores 19 órája
nélküled 20 órája
Cortázar macskái 1 napja
Dokk-verspályázat 1 napja
Baltazar 2 napja
Gyurcsi 2 napja
ELKÉPZELHETŐ 2 napja
Ötvös Németh Edit naplója 3 napja
útinapló 3 napja
Sin 3 napja
Minimal Planet 4 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Németh M. Károly
-

amíg eldől, hogy szó, bekezdés, gondolat, netán emlékezés kövesse. Mert jobb ha eldől, még mielőtt például a gondolatjel venné birtokába, s magáévá téve, önmagát kiteljesítve, így idézné fel és jelenítené meg. De már nem azt, ami ilyetén intervenció előtt volt, mert idézése kiméletlenül kivetette magából azt, ami lehetett volna, megfosztva saját etimológiától. Terrmészetesen hagyatkozni, hivatkozni, utalni lehet rá, jelből ezáltal válik képpé. De már nem elvonttá: ennek bizonyosága megnyert képszerű volta, szemben a valósággal, amely miatta és megjelenésével már nem lehet tárgyhű, immár önmagához sem, melyre feltette létét. Hivatkozni lehet rá, de ezáltal már nem lehet az, amíg feltételezetten még cím se volt, mielőtt még így, amint megjeleníti amit a végtelenből elorzott, s két pont között belőle képszerűen jelöl és betölt. Amikor ránéztél, nem kellett kiejtened, mint egy betűt, kimondanod mint egy szót, vagy végigvezetned gondolatilag, identitását keresve, s a magadét elvesztve. Az történt, hogy ebben a konjuktúrában találkozva vele, felkeltette érdeklődésed. Csak azt ne mondd, hogy egy vonal! Mert megmutatta önmagát, és lehet, önfeltárásának megértése helyett a születésre és a végre, vagy a folytonosságra gondolsz… Ha ez után mégis igen, már nem te vagy, csak a jelképes világ tükröződése, ahogyan el tudtad vetni magad és magadtól igazi elemed, mielőtt még megismernéd és visszanyerhetnéd elvesztett identitásod. Mert nemcsak ilyen és ennyi, lehet ennél rosszabb is, mint igazság. A jelképes világod tárgyilagosságának szimbóluma. Maga a tárgyilagosság más, és már nem elég az, amit csak megérintesz, kimondhatsz. Elvont személyed elől a jelkép, azért hogy helyedbe kerülhessen az elvont, az aktív. Nem az elvont világ, az avitt. Avitt maga az elvonatkoztatás, amíg megérted az elvont gondolkodás lényegét: széttöri a szimbólumokat, azért hogy azt építse helyébe, ami már nem emlékezés, nem utalás, hanem az önmagát fejtő gondolat. Úgy találod, ez nehéz, túl elvont. De nem az, mert a valóságban már te, személyed lett túl elvont, lehúz valóságod. Elvont, mert magához ragadott a regéjét fölemésztő tárgyilagos világ. Pont ez a tárgyilagosság, regéjének felélése. A lényegét azért nem érted, mert a gyakorlatias világban már nem lehet regélni, hisz megvalósult tárgyilagossága minden mást kivégzett. Persze nehéz rájönni, hogy az ilyen világ is csak képzet és elkülönít. Képzett és kiképzett ugyan, de nem tudta megértetni veled, miért vagy elkülönített magadtól és tőle is. Elkülönülésedet csak akkkor értheted meg, ha az emlékezet nem kötötte le teljesen a képzeleted, s betöltött mitológiád nem elvont. Persze a tárgyilagos világ mítosz, fetisizálta saját tárgyát, ezzel kiveteve magából a -







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-06-13 06:17:16
Utolsó módosítás ideje: 2011-06-13 06:17:54


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-07-08 09:41   új fórumbejegyzés: Tímea Lantos
2025-07-08 08:51   Napló: az univerzum szélén
2025-07-08 08:02   Új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2025-07-08 07:51   Napló: az univerzum szélén
2025-07-07 23:46   Napló: Bátai Tibor
2025-07-07 23:40   új fórumbejegyzés: Kosztolányi Mária
2025-07-07 23:32   új fórumbejegyzés: Tóth János Janus
2025-07-07 23:31   új fórumbejegyzés: Tóth János Janus
2025-07-07 22:52   új fórumbejegyzés: Bátai Tibor
2025-07-07 21:58   új fórumbejegyzés: Bátai Tibor