| KIEMELT AJÁNLATUNK |   |  
   
 | Új maradandokkok |   |  
   
 | FRISS FÓRUMOK |   |  
   
 | FRISS NAPLÓK |   |  
   
 | VERSKERESő |   |  
   
 | SZERZőKERESő |   |  
   
 | FÓRUMKERESő |   |  
   
 | 
 Olajos Éva
képzelet...
Cipőm sarka koppan, 
 víz hangzik.
 falról visszaverődő
 hangok dobhártyámat
 repeszti.
 lépteim egyre 
 gyorsabbak, mert
 lihegése már nyakamban.
 vége utamnak e világon, 
 tán nincs.    
 sokan végezték itt
 vérnyomokat,
 eső se mossa.
 izzadság cseppek
 homlokomat fakassza.
 sikátor sikoltása
 vegyül sikításomba,
 már magamat látom
 a holtakban.
 boncolom magamat 
 sírva a sírba,
 mire rájövök, képzelet
 szüleménye mind.
 majd nagy sóhajjal
 ...
 torkomból kiálló kés
 utat ad utolsó 
 hangomnak.
	
     
	
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-07-23 19:38:21 Utolsó módosítás ideje: 2011-07-23 19:44:17
  
 
 |  
 
  |   
 |   
 |