Kék doboz

p.-nek vagy
a cigiért


rászoktam, egyszerűen, próbálok
elnyomni minden görcsöt, mint
a kiégett cigi csikket. most úgy
érzem, ha beleszívok, a füstben
újra őt látom, ahogy mellettem

ül, körszakállát figyelem, úgy
nyúlnék hozzá, arcához, de
nem lehet, az utolsó slukk és
már eltűnik, összenyomott
cigis dobozt húzok elő ismét,

gyönyörű sötétkék színe van
– Multi – arra emlékeztet,
ahogy a szemét figyeltem, ő
is ilyet szívott. bűnös emlék,
tőle, felejtés helyett ez

most más. kegytárgy vagy
valami pogány rituálé része,
amit kidobsz, ha kiürül, de
mindig tudsz venni helyette
egy ugyanolyan kéket,

nincs mese, szétfeszített tüdő,
és levegőt veszek, köhögök
egyet, slejm jön fel, eddig
tartott a mosoly az arcomon,
rossz akarok lenni, mint ő





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-08-04 09:12:41
Utolsó módosítás ideje: 2011-08-04 09:12:41