2011 ( 2)


Beton a mező
aszfalt a szántó,
műanyag kereszten
feszül a Megváltó.

Egyházból száz ház
hiszek a pénzben,
vallást árulnak
péksüteményben.

Nemzeti színű
mosoly ragyog ránk
eladták földünk
vérzik a hazánk.

Deviza földön
házatlan zsellér,
motyóját tolja
élete fillér.

Dolgozó karja
semmibe lógva,
feje leszegve
inog a lóca.

Keserű szájból
szottyi héj repül,
batyuzó  remény
távozni készül.

Éhező kályha
ajtaja tárva,
üres   a vödör
kong a világra.

Jön a tél lassan
csizmája deres,
reszket a lélek
a hit képletes.

Alkonyból este
estből éjszaka,
elszökni hová?
Maradni csoda.









Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-09-08 09:47:29
Utolsó módosítás ideje: 2011-09-08 11:01:25