Álomhold - Hold-álom

Átsüt, keresztül, át a háztetőn e mágikus fény,
felhőkön túlról, át az éjen, megbabonáz, s égve,
álmodom, álmodtam egy gyönyörű holdat én létre
csillagokkal körítve szépen ragyogva türkizkék

égen játszva minden szépséges mélykék, rezes meg méz
s arany színben egy csókra álló szájjal mi az enyém
s illatos lehelete simogat, mint a két tenyér
karjaim végén, s az ujjak, mindkét forróvérű kéz...

Ó, én meg is fogtam, fogom, fölteszem a szerelmem
háza fölé, épp rá a tetőre, hadd simogassa,
vigyázzon rá jól s ha éppen fázik, hát melegítse,
óvja álmát, ha nem vagyok ott, hogy csókomra csókja

legyen mind a válasz, a felelet,hogy ha már igen,
lehessen ami engem is, őt is vigasztal,
hogy ha össze tudunk bújni szorosan has forr össze

a hassal, olyankor nekünk minden perc, óra igen-
csak meg van rakva malaszttal és rá gyönyörű kéjjel –
hát távozzon messze a bús halál ami nélküled

örököst környékez s ha akarom ha nem megtalál...
s egész éjjel pörgünk egymás körül mint egy karusszel






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-09-15 15:47:46
Utolsó módosítás ideje: 2011-09-15 15:47:46