A vörös sárkány

I.
A nagy vörös sárkány
és a napba öltözött nő,
nőbe öltözött nap a vörös
sárkány, izzó nő, izzó

nap, felizzó sárkány
és halálos szimmetria -
dzsungel, sárga láng,
tigrisszemű lány

ível át az éjszakán;
vörös izzás, lánytigris,
sárkánynap, ezüst hold:
ólomszín ó-vérrel borított
próféciák, líra magas
fokon, William Blake,

ne vedd zokon hogy épp
téged igézlek, idézlek
tetemre, a költészet tetemére

hívlak tanúnak, látomásos
poéta: nem láttad azt a halált,
mi a poézist fenyegeti most, ma.

Te méltatlanul
még most is alig ismert,
egyike a legnagyobbaknak:
teremtő képzelet, ecset,
vagy toll egyre megy -

festőként is a kedvenceim
közé tartoztál és tartozol.
te is és sokan még...

Keats, Shelley, Eliot
Ezra és Whitman meg
mások: mindenhonnan elkelne
a segítség.

Égjetek, lobogjatok
lángjaitok ropogjatok,
mert igen nagy a sötétség -

Öltöztessük a világot
nagy vörös Napsárkányba,
égő, izzó tigrisnővel koronázva.
hogy ne legyen hideg, sötét
már holnapra.

Kéne a segítség.
Essünk bele a napba!

s lobogjon
a sárga
láng,

mi fölemel, felkeringtet
a magasba,
elemészt, leéget
mindent, mi a sárba
leragaszt ma.

II.

Tigris tigris
rettentő szimmetriád
bosszúálló sárga láng
jöjjetek tigrisek
oroszlánok
párducok és jaguárok

Himalája tetejéről
égreüvöltő hóleopárd -
ordítsátok reszkettessétek föl
ezt az éjszakát,
üvöltsétek életre a
nagy vörös sárkányt
ki a Napból kiárad,
visel tüzes lángoló nőből
világot tisztító koronát

és kirángat előcibál
a Hádészből valamennyi
ott levő érdemes költőt
és sárrá olvasztja az összes
pokoli masinériát,
kipurgálja,...
á, mihaszna...
Hamva mi és holt bele

Hiábavaló mert
ez a való, marad
minden a régiben:
az idézett látomás
csak egy freak-show,
nem lenne más...

hajtana egy rahedli
hasznot jó néhány
féregnek… esoes esoes -
cseppre csepp, hát csak ess eső, ess...

III.

Mintha valami végítélet után,
pokoli sztázisban az ország,,
körbe-körbe rohangáló csődtömeg
(dunno, nem tom a világ többi részén
hogy lehet...)  Napról napra
futott ugyanazon körök fura

ismétlődő accidents (semmi
nem működik se jól  se rosszul
sem pedig elfogadhatón)
s mintha az egész górcső alatt
s  valami a  háttérben kuncog

állandóan szarakodik a  terminál
elszállnak a floppy-k   nem
vagy rosszul jár a villamos
mindig elfelejt mindenki
valamit zsibbad a táj

sosincs semmi látszat még az is
hogy fáj  áll a bál nem mozog
csupa hetes száll a képernyőn
mintha sirály  elnyomott néma
rettegés könyörgés szemekben bár
nem látható   hard to decipher
de igen átható   ilyen a kárhozat

a nekünk való apokalipszis után
s robog a kísérlet itt
az értelem csak kísértet

feltűnően magas szinten van
s még emelkedik az ostobaság
gyűlnek a mérgek némely
buszra felülni öngyilkosság
akkor is ha áll - azzal öl
amivel jár... (ablakon be a
gáz -  soha senki meg nem mérte,
azt se mit kapsz néha a járdán)

köztünk jár kacagva halkan
mi vagyunk a Sátán -

politikusnak utcaseprőnek
s papnak egyaránt villog
a szeme sárgán -
megfelelő fényben - s nézed
halálra várván
mi sose jön el...

Átokföldje triumfál
s kihalt már East Coker...

nyüszög a pokoli póker

a világegyetemnek ez
a szégyenfoltja, szemétdombja,
pöcegödre... sarkig tárva -
elborzadt tanulmányuk tárgya
gyanánt...

esünk downward, de profundis –
haránt...

2008..05.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-09-15 15:56:14
Utolsó módosítás ideje: 2011-09-15 15:56:14