kilencedikről

a kilencedikről minden oly fura
a földig futó szocreál erkélyek sora
mire az elsőre ér zárja a háromszöget
és a fonnyadó leander leveleket
bemossa a fák poros zöldjébe
kilógó penészes dunyhákat szárít
mindenütt a kosz és a rozsda visít
meg valami furcsa huzat, mi csendben
zümmög mikor nem rezdül semmi sem
mégis érzed, hogy arcodon mászik
és ha az eső így őszelő táján esik
nézed a cseppeket ahogy katonás rendben
egymást követik, s elképzeled mint
süvít a szél ha a gravitáció legyőz





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-09-19 17:53:00
Utolsó módosítás ideje: 2011-09-19 18:18:26