Tintacella

az író, ha sírásba kezd, tintát könnyezik
a cseppek egy papírra hullva hosszú,
egyenes csíkban folynak végig,
s kék vonalak - akár a rácsok - születnek
micsoda cellát alkottam! - gondolja az író,
s vadul dörömbölni kezd a lapon
a túloldalon fegyőr járkál, fütyörészve;
oldalán karika csörög,
amin kulcsok helyett golyóstollak sorakoznak
mind kikopott már,
ha akarná se tudná kinyitni a zárkát
persze eszében sincs kísérletet tenni rá





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-09-23 16:46:47
Utolsó módosítás ideje: 2011-09-23 16:46:47