Mert hogyha

Mert hogyha írunk
akkor írunk fúrunk
túrunk unk hasz
nálva nyelvet anél
kül nem megy nosza

kéne itt már megtintázni
s rányomni a papírra
ó de hát alig írnak
már úgy csakis billentyűzve
mert a képernyőre hiába

(Volt egy (k)öltő - talán
Kép Ernő?) ha sok pénzem
lenne a komputerem
komp lenne s egy terem
miben tinta ázna de
formázna nem mást

csak egy tapírt
nonszensz mód a gombok
véletlengeneráltan
mindig más betűk s jelek
lehetnek-e törékeny bájtok...

falloszként használni egy
ceruzát (egérhez talán)
vagy a falloszt tollként
mindig egy vulvába mártva
dőlj gyere hátra Márta
hátad tiszta Mátra téli
esen oly havas de jó hogy

asszonyom E-Rika Cica
s ha lehet papírra írok
füzetbe újságra
könyvbe összevissza s majd
csak később egy gépbe
mi már egy kelletlen aktus re
s tusa míg üti a
billentyűt az ujj

mozdulata fura íveké
a betűformát nyelv érzi
az ízt mintha tormát
csípősség nélkül végig
simítja a (többnyire
csak gondolt) csípőt
s érzi bizsereg hiába
ír egy rahedli vérről
kínokról tél fagy s

hasonló elvont hülyeségek
mikről ből mindig bővebben
mint kéne szűkölve
szűkösen kacsintva félre
mert légy van a levesben

csak a szemben gerenda - ja:
átellenben (vélné ha hinne
jelekben) de ha mást nem
pontokat ont pontsorozat
sikongat ott just like beep beep

avagy sos jellegű morzejelek
sós hiányok szóközökben
értelmetlen jelsorozat
nem időtöltés nem
is vigasz kérdések csak

kérdésekre - kérdé,
seggre // kérdé, sekk-e? -
írásjelekből halotti tán
de tor dőzsölgetve
mert ez így nem jó hát jobb
hogy lehetne s máris újabb kérdés

ugyan, éppen kinek s annak
mivégre nincs cselekvés
mi rossz véget ne... hetne
magot hogyha vetsz hát lesz-e mibe
gyere hát bújj hozzám

kicsi csibe Mert az élet rossz
nincs válasz csak az Erosz
szép és egészséges változatban
ha s ameddig meg a hol és az azzal
betűkből faragott asztal

rajt' virtuális lakoma csend s egy
rahedli hógolyó... elhúzott száj -
az égbolton - micsoda golyhó...
kicsi már és zsúfolt
(Rajta kontinensnyi rúzsfolt)
szét kéne rajzani már -
rég vége a bábságnak

s nem lettünk pillangók
(legföllebb ettünk...) mindenhol
Verbőczy törvénye diktál?
Röhögve röghöz
hörögve pörög le
(s önmagát falja

föl lassan a boly) kevés
mocsári teknős kémleli
a láthatárt - ömlengtem
itt eleget megint - ki kéne
húzni az írót magát...

Az érdektelenség elnyomása
zajlik az is csak jókora csendben
Vörös Csepel és pártfegy
elem (Törött az egész szer
kezet ide-oda ugra
lekvár mint kegyelem)

Naná hogy Hitler-szalonna
s még sok más - haj
léktalan belügy nem is vitás
Tás és Hápi pióca meg lápi
hányásszínű szófosás

(arctalan, amorf a maszk
mögötte homály)
de immanens magyar
Rajta, zabálj majd lépj

az útra újra, tedd le
a kezed a földre s lép
kedj úgy hogy rátaposol
mindegyik ujjra - legalább
könnyebben szarsz (be)

Vagy mégsem? Mennyire
fura végszónak ez itten?

2009
____________________





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-09-29 17:37:23
Utolsó módosítás ideje: 2011-09-29 17:37:23