Oláh Zoltán : Levél a túlsó partra


 
2841 szerző 39121 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Bajtai András
  A küldetés lehetetlensége
Új maradandokkok

Pataki Lili: Fényt hoz, színt visz el
Tímea Lantos: Bűneinkért
Gyurcsi - Zalán György: No. 21
Paál Marcell: Lakoma
Zsolt Szakállas: Szinkópák és védjegy
Gyurcsi - Zalán György: máté szerint
Metz Olga Sára: ez még mindig ugyanaz a víz
Szőke Imre: Bucc
Köves István: DÉLELŐTT, INDIÁN NYÁR
Pálóczi Antal: Kertben
FRISS FÓRUMOK

Gyurcsi - Zalán György 8 mp
Szilasi Katalin 17 perce
Kosztolányi Mária 22 perce
Mórotz Krisztina 59 perce
Bara Anna 2 órája
Ötvös Németh Edit 2 órája
DOKK_FAQ 3 órája
Serfőző Attila 4 órája
Bátai Tibor 6 órája
Tímea Lantos 6 órája
Szakállas Zsolt 10 órája
Duma György 12 órája
Misinszki Hanna 12 órája
Vadas Tibor 12 órája
Albert Zsolt 13 órája
Pataki Lili 14 órája
Filip Tamás 21 órája
Tamási József 1 napja
Paál Marcell 1 napja
Metz Olga Sára 1 napja
FRISS NAPLÓK

 Minimal Planet 4 órája
Sin 5 órája
Conquistadores 5 órája
N. D. S. L. (Vajdics Anikó) 6 órája
Metz-Művek 6 órája
Hetedíziglen 9 órája
Bátai Tibor 22 órája
az univerzum szélén 1 napja
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 1 napja
az utolsó alma 1 napja
nélküled 2 napja
Az amazonok rejtett zugai 2 napja
Baltazar 2 napja
Bara 2 napja
különc 2 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Oláh Zoltán
Levél a túlsó partra

   Hat éve, hogy elszálltál tőlünk László.
Tűnődésre is kevés idő. Velem hallgat a
megnémított Hold. Halkan hull le körém minden
hópehelyre bomló pillanat. Ma sem tudom fölfogni,
hogy már nem vagy. Nélküled már csak romokat
remélhet az ember, de ugyanúgy megremegnek
egyetlen hajszáltól a tarkón virrasztó
bárdok - szomorúbbak a lányok.
   Hajnalban, ha fölkelsz a Nappal, titkokat
kitapintó ujjaiddal megsimogatod a fákat,
hullámokat bodorítasz a tóra. Ha meleg van,
tudom, te mosolyogsz a felhőkkel mosakodó
éggel, ha fázom, összeráncolod homlokod
márványból fejtett arcodon.
   Tél van megint László, s egyre iszonyúbbak
a napok, szinte már minden álmunk orra bukott.
Őrlődünk a remény malmai közt virágot szorítva
szánkban...
   Kérlek, ha eljövendő éveim nem bánva,
már csak a kihűlt lángokat látva szememhez
szelídül a halál, fogd meg majd a kezem!
                                        
                                                           (1984)





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Tiszatáj,
Kötetben: Énekő kopjafák (Budapest, 2003.)
Kiadó: Püski Kiadó
Feltöltés ideje: 2011-11-23 23:09:07
Utolsó módosítás ideje: 2011-11-23 23:09:07


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-07-03 21:59   új fórumbejegyzés: Kosztolányi Mária
2025-07-03 21:59   új fórumbejegyzés: Kosztolányi Mária
2025-07-03 21:51   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2025-07-03 21:22   új fórumbejegyzés: Mórotz Krisztina
2025-07-03 20:49   új fórumbejegyzés: Kosztolányi Mária
2025-07-03 20:20   új fórumbejegyzés: Kosztolányi Mária
2025-07-03 20:19   új fórumbejegyzés: Bara Anna
2025-07-03 20:09   új fórumbejegyzés: Bara Anna
2025-07-03 20:05   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2025-07-03 19:56   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit