Kanalas orvosság

a nagymama beteg volt
ágyban feküdt, és panaszkodott,
hogy nyomja a paplan.
néztem, miközben lélegzik
mindig kicsit emelkedett,
de egyre mélyebbre is süllyedt a takaró,
mintha csak nyelné el az ágy.
gyógyszert hozok, ígértem, és elindultam horgászni,
ezüstös kupacokba raktam a kifogott halakat,
és kitátogott cseppszerű lelkükkel
megtöltöttem egy üvegcsét.
otthon kanállal,
pont úgy, ahogy ő is valamikor a csukamájolajat,
beadtam nagymamának a hal-lelkeket.

drágakő-pikkelyes hallá változott tőlük.
sírtam neki tavat a kertbe,
most abban úszkál,
és puszikat tátog felém.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-12-05 10:54:09
Utolsó módosítás ideje: 2011-12-08 11:59:52