A durcás Bogi

Egyik reggel a Bogi kutya
dühösen nézett a tányérjára.
A húst szereti, ám nemcsak az várta.
Indulatának nem volt határa!

Tányérját, min húsleves volt kevés hússal
szájába kapva mérgesen jobbra-balra
nagy erővel dühös szemekkel ringatta.
Szelíden szidta Őt össze a gazdája.

Hozzáfogtak a gond rendezésének,
a szép szavakkal való megbeszélésnek.
Hitt a kutyus a gazda ígéretének.
Lassan nekiállt a levesevésnek.

Az ígéret pedig az volt:
húst csak akkor kap a gazdától,
ha lemond a durcáskodásról.
Bogi megenyhült e szavaktól.

Mint írtam, megette a levesét.
Megbékélt elfelejtve a dühét.
Szemleútján a kertünkben nézett szét.
Gazdájával így kötött most békét.

Halász István
Rózsavölgy, 2012. január 13.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-01-13 19:57:51
Utolsó módosítás ideje: 2012-01-13 19:57:51