Posztmodi Körhinta

I.

Now, come on, gyerünk már, zsámó, let us just go -
szonettek kellenek, amik járnak csak körbe,
nagyon sokan, ritmikusan csengőn-bongón,
zsibongón egymást ütve. mintha egy tükörben

sokszoros képmást felmutatva, mint örökre.
Előre törve vidáman és csapongón,
a nyelv dzsungelében utat, mely kanyargós
vonalak, hurkok mentén fut üvöltve tönkre;

és kisiklik, megbicsaklik költője nyelve,
megtörve a szavakat, keresztre feszülve
betűk és otromba szótagok közötti

kozmikus, minden fényt elnyelő hideg űrben -
hol moritori salutemmel köszöntik
megkínzott szavai tört ívben, mi görbe:

csak, mint a világ s szemednek nedves tükre.

II.

Jaú, már ha, hegyünk bár Ráró: redvás gyászló -
lornyettek hebegnek amíg láncnak csak örve
fagyott ottan, fidibuszban csengőn forgón
kiforgott egymás üdve: flinta vegyi bőrben

Sok szoros téglát felbuktat, ha kisöpörte.
Ettől letörve hibákat és csak kongón,
halenyv szuper lében kutat, mert fanyalgó
szobra van, burkolt mentén jut, süvölt be gömbe:

és bicikli, pedig alig jött lőre nyelve,
befőzve a szavakat, kereste feszülten -
e tűk és otromba szúnyogok löködik

komikus, minden kényt elnyelő hideg szűrben -
hol Mori Tori surit kent el s özönlik
elhízott sava itt tört ívben: mily göbre!

Csal itt a virág s szemetel nedves bükkre

2007






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-01-23 19:46:41
Utolsó módosítás ideje: 2012-01-23 19:46:41