Kőmüves Klára : (pont) most

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2841 szerző 38662 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Németh Bálint
  Extrasystole
Új maradandokkok

Vezsenyi Ildikó: 2021.03.04-re virradóra
Tóth Gabriella: gyász
Tóth Gabriella: körök
Tóth Gabriella: bohócságok stb.
Tóth Gabriella: én így
Filip Tamás: Akiket szerettem
Vasi Ferenc Zoltán: Az életerő misztériuma
Vasi Ferenc Zoltán: Az égi ménes alászáll
Vasi Ferenc Zoltán: Amikor
Egry Artúr: Portugál gálya
FRISS FÓRUMOK

Gyors & Gyilkos 15 órája
Vezsenyi Ildikó 1 napja
Csombor Blanka 1 napja
Tóth Gabriella 2 napja
Filip Tamás 2 napja
Pataki Lili 2 napja
Pálóczi Antal 3 napja
Szilasi Katalin 3 napja
Karaffa Gyula 3 napja
Bátai Tibor 4 napja
Kiss-Teleki Rita 5 napja
DOKK_FAQ 6 napja
Bájer Máté 7 napja
Szücsi Csaba 8 napja
Vasi Ferenc Zoltán 9 napja
Dezső Márton 9 napja
Ötvös Németh Edit 16 napja
Egry Artúr 19 napja
Gyurcsi - Zalán György 23 napja
Kiss-Péterffy Márta 23 napja
FRISS NAPLÓK

 Bátai Tibor 9 órája
Minimal Planet 11 órája
Hetedíziglen 14 órája
A vádlottak padján 19 órája
ELKÉPZELHETŐ 22 órája
Vezsenyi Ildikó Naplója 1 napja
Gyurcsi 2 napja
A fény nem publikus 2 napja
az univerzum szélén 2 napja
Janus naplója 3 napja
nélküled 3 napja
Készül az album 3 napja
Tiszta víz II. 3 napja
Polgári perem peremtörténete 3 napja
- haikukutyin - 4 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Kőmüves Klára
(pont) most

- Nincs befogadóbb az időnél, már egy pillanatba is minden belefér. -


Valahol valaminek vége, de van, akinek most kezdődik a meséje.
A Keletiben vonatra várnak éppen, egy buszon anyóka bajlódik
menetjegyével. Rengetegen kelnek át a zebrán, szélvédőre pattant
kő miatt aggódik a sztrádán egy sofőr, üveget fújnak a gyárban, ki-
csengetés, a terem kiürül. Bogarak másznak kettes ablakok között,
egy lakásba eső csöpög. Kéményt kotor az arra érdemes, üvölt egy
skizofrén, nem pusztán látszólag beteg. Pénztáros téved, a vevő
dühöng, szarkát a biztonsági őr most nem csípett fülön. Anyu talán
tanácsot kér szép Szűz Máriánktól, apu leemel egy baracklekvárt a
polcról. Az egyik szomszéd horgol, a másik védőoltásra vár, valaki
határozatlan, válasza egy kimért talán. Madarak elégedetlenkednek  
etetőnél, csodára vár, aki csak látszólag él. Valahol táncolnak, akad
közöttük részeg, a gátlásos fiú még mindig nagyon félszeg. Politikus
ásít egy dohányzóteremben, magát sem érti már a parlamenter. Érbe
csobban a kő, nyaralni indul két előkelő. Szerelmet serceg sok ezer
szú, érlelődik a polgárháború. Kiskorúak cigiznek titokban, a kamion
lerobban. Úttestekre őzek szaladnak csoportosan, akit tegnap gázoltak
el, most azt sem tudja, hol van. Cipőt próbálnak lábra, valaki fáradtan
beledől az ágyba. Ordibál az igazgató, mert a költségvetés nem lett
biztató. Megremeg a föld, rettegnek sokan, a jómódúnak aranyozott
ékszerdoboza van. Láncok görcsölődnek kádak szélein, fodrászok
fésűitől hajak bomlanak, elmerülnek szigetek, sokan szép szavakra
sem számítanak. Virágot kapnak lányok, előkerülnek dohosra feledett
ballonkabátok. Cipőfűzést tanul a kölyök, én a gép előtt ülök. Ismét
törik egy láb, lerepül a végtag, a perverz nem tudja, hogy mi a nemi
erőszak. Lombikot ráznak kesztyű fedte kezek, megszületett az újabb
felekezet. Moslékot öntenek disznók elé, gólyák indulnak a határ
felé. Atkák bujkálnak szőnyegekben, fura hormonok barátkoznak
leépült szervezettel. Valahol parázs lobban lángra, tűz kap bele az
ágyba. Vizet húznak falusi kutakból, levesek finomulnak ebédig a
sótól. Receptet ír az idegorvos, egy fehér blúz most lett olajfoltos.
Valakit hozzávágnak a falhoz, morzsákat nyög az abrosz. Vonyít a
megkínzott kutya, tüdőnek hálálkodik egy régi trombita. Erdőn fa
reccsen, tengerpartra sodródik a deszka, valakit ma is csigáz a lepra.
Beindul a mosógép, villanykapcsolóhoz ér az ujj, kovács kalapál,
bíró dönt, ezren ordítják: Na, fújj! Egymásba fonódott ujjak kezdenek
szakadozni, villanykörtére feszül a stoppolásra váró zokni. Kialszik
a gyertya, fejfa kerül földbe, esküdöznek millióan - mondják, hogy
örökre. Csókolóznak a téren, porcok morzsolódnak darabokra térdben.
Konvektor kattog, rendőr büntet, hallókészüléket adnak a félsiketnek.
Edény csorbul, szemcsepp könnyez, a világ fordul és észre sem vesz.

Pedig élünk.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-02-28 07:40:19
Utolsó módosítás ideje: 2012-02-28 07:40:19


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-02-01 08:36 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2024-02-25 05:46       ÚJ bírálandokk-VERS: Gyurcsi - Zalán György ezentúl nem eszem kutyát
2024-02-24 21:19   Napló: Bátai Tibor
2024-02-24 19:54   Napló: Minimal Planet
2024-02-24 19:25   Napló: Minimal Planet
2024-02-24 16:53   Napló: Hetedíziglen
2024-02-24 15:48   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2024-02-24 11:22   Napló: A vádlottak padján
2024-02-24 08:52   Napló: ELKÉPZELHETŐ
2024-02-24 01:44   Napló: Vezsenyi Ildikó Naplója
2024-02-24 01:23   Napló: Vezsenyi Ildikó Naplója