A Nyulak-szigetén

Téves fordításból kapta a nevét,
se nyulak, se urak a kolostor udvarán,
senki sem kérte meg a királylány kezét,
ki korbácsot emelt itt az imádság után.

Hófehér hercegét az égben szerette,
kormos kis rab volt és tiszta áldozat,
családja keresztjét is magára vette,
hogy múljék a világról az örök kárhozat.

Most romok közt kószálok e legenda körül,
s egy öreg tölgy súgja: kit kapott örökül.
Rőt avarba hajolok  térdre.

Paripa nélkül, megkésve érkeztem,
s egy vörös rózsával a kőlapot véreztem...
...fehér liliomnak hajolok fölébe.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-02-29 20:22:42
Utolsó módosítás ideje: 2012-02-29 20:22:42