Anyám /javítva/

Mindig úgy nézel rám, mint a legszebbre.
Szemed megrepedt tükör. Hosszú évek
égették bőrödbe a nincstelenséget.
Minden este imádkozol. Elmosom
ebéd után a tányérodat, te még
ülsz egy kicsit, bennem gyönyörködsz.
Eszedbe jutnak ifjú éveid, azt mondod
olyan vagyok, mint te. Hallgatunk a rekedt
homályban, csendélet szunyókál az asztalon.
Mielőtt elmegyek, tenyerembe simítom múltad.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-04-16 22:13:53
Utolsó módosítás ideje: 2012-04-16 22:13:53