mindennapi

kigombolod és eléállsz
kint nyűzsgés nyugalomra vágysz
sürgősebb mint gondoltad volna
a csempe hidege jól esik
már mindent bevásároltál
a szatyrot le tedd vagy tartsd
inkább remegő karodon
félve hátranézel van-e tükör
végül úgy döntessz
magadra húzod az ajtót
mert komolyabb dologról van szó
alaposan körül nézel
csak rád ne nyisson senki
leülj vagy csak támaszkodj
végül belekapaszkodsz
megfeszült combjaidba
persze az ajtót tartani
már nincs elég kezed
a riglit elette a húgy
na meg a klór és rozsda
innentől minden magától indul
a legutolsó feljajdulásig
de a mellékes dolgok is
egyszerre fontossá válnak
nem a mikor és a hol
mindinkább a mibe
kicsomagolod a szeletelt párizsit
a halfej mellé teszed
és végig siklik nylonos felével
a mindent magába foglaló boldogságon





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-05-14 19:20:58
Utolsó módosítás ideje: 2012-05-14 19:20:58