Remény nélkül

Ott, hol kiüresedik a lélek
..és szűrik fogak között a szitkokat
Hol megtagadják a meséket
..és elfedik az igaz titkokat

-Mit rejt egy koldus kalapja..
-lehetetlen a vigasztalás-
Kinyújtja kezét és visszaadja
Kalitkába zárt igazát

Hol a kétség kietlen élén
Makog a csupasz talány
..és elsírt fohászok végén
-Pislákol kuszán a láng

Hol minden árnyéka csupán
-ezer szó zokogása-
-A megfeneklett csaták után..
Nincs már több ragyogása

Törékeny teste múlik..
-megtörte ezer esemény..
..és porába visszahullik
A vigasztalan REMÉNY

Ott egyszer csak egy pillanatra
Hátrahajlik valami idegen
S még mielőtt megfoganna
Sebet vág szívemen..





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-09-08 14:48:09
Utolsó módosítás ideje: 2012-09-08 14:48:09