Színező
Eléteszed, s a gyermek kiszínezi.
Így lesz kék elefánt, piros egér, zöld föld,
az ember fekete, mi olykor átlépi határait.
Üresen nem marad szemernyi hely, filctoll,
színes ceruza szabadsága végez a kifestő
könyvvel, előre nyomtatott bárgyú keretekkel.
Több kell. Tovább mesél, belesző mindent,
mi történt; némely szörnnyel vegyes, mert
úgy igaz – szerinte, s előáll a történelem.
Nem tudni, kinn van-e vagy benn, függöny van-e –
s a gyermek maga is csodálja: mindaz lehet,
vagy volt, és történész ő, van neki narratívája,
és nem hisz a megváltásban; föltámadásban
még kevésbé – kimódolt, felnőtt magyarázkodásban;
de ha akarja, kibékülnek hősei, másnapra
darabjaik megtalálva, odaragasztva újra járnak –
megelégednek, akár foltok a vonallal –
határig színezve, ami már úgyis megvan.
Végül eltépi vagy becsukja, elég volt dedósnak.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2013-03-31 15:17:50
Utolsó módosítás ideje: 2013-03-31 15:17:50
