Több az egy, mint volt a kettő

A szerelemmel már nem találkozom,
rekedt hangon és hamis hegedűn
lehetetlen az érzést vissza adni,
az írásjeleket helyre kirakni
sem sikerülhet a kezdő betűn.

Lehet, hogy nincs is szükségem azokra,
hogy boldogságot adhassak neked,
az én istenem égő csipkebokra
elhamvadt, nem kelhetek birokra,
ha imádkozom, mondom a neved.

A szerelemnek kőszínház is épült,
az életem elég volt tán erre,
gondosan raktam, jól kössön a tégla,
legyen az szentély, ötven évre példa,
honnan jöttem, meddig megyek, merre.

A szerelem két teljes ember harca,
mindegyik önállóan teremtő,
hogy eggyé lesznek, szerelmük érdeme,
egy hegedűből száll a Mozart-zene,
így lesz több az egy, mint volt a kettő.

A szerelem hamarabb átváltozik,
mint ahogyan véget ér az élet,
szerelem nélkül pusztul el az ember,
ő tette naggyá, széppé, türelemmel,
már alkalmatlan, minden véget érhet.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-04-15 00:12:28
Utolsó módosítás ideje: 2013-04-15 00:12:28